Aki besegít a rokonnak, például lenyírja a füvet, vagy vigyáz a gyerekre, amíg a szülők bevásárolnak, fontos munkát végez. Olyannyira, hogy – bár sokan nem tudják – fizetni is kell utána. Szerencsére nem sokat – írja a bama.hu.

 „Háztartási munka” – így hívják azokat a tevékenységeket, amelyeket természetes személy és a vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói végeznek a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítására – pénzért. Ilyen többek között a lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házitanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Az ilyen munkákból származó jövedelem adórendszeren kívüli keresetnek minősül. Ahogy a neve is utal rá, nem kell adóznia utána annak, aki kiadja, és annak sem, aki elvégzi a munkát. Bejelenteni viszont be kell, sőt, a „foglalkoztatónak” havi ezer forintos regisztrációs díjat is kell fizetnie.

Az összeg mindig ugyanennyi, függetlenül attól, hogy a háztartási alkalmazott hány napot, illetve hány órát dolgozik az adott hónapban. A bejelentést elektronikus úton, ügyfélkapun vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet megtenni. (Szükség lesz mindkét fél adóazonosító jelére, az „alkalmazott” tb-jelére, valamint a tényleges foglalkoztatás kezdő napjára.) Fontos tudni, hogy aki ezt elmulasztja, annak a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az összes adót és egyéb közterhet meg kell fizetnie. Természetesen mindez nem érvényes akkor, ha valaki ingyen segít és végzi a fent felsorolt munkákat. Vagyis abban az esetben, ha nincs pénzmozgás, senki nem ad és kap a munkáért „fizetést”, bejelentési kötelezettség sincs.

 A dolgozó biztosan nem jár jól

Nemcsak a háztartási munka esetében, de sokszor a „rendes munka” során sem jelentik be dolgozókat a munkaadók. Ehhez az esetek jelentős részében a munkavállaló is asszisztál. Ennek az az oka, hogy a különböző járulékok és adók megfizetését szeretnék elkerülni a felek. A zsebből zsebbe adott pénznek azonban sok hátránya van. A dolgozó után többek között nem fizetnek társadalombiztosítást, így ha például lebetegszik, vagy baleset éri, nemcsak táppénzre nem jogosult, de adott esetben a kórházi ellátást is magának kell fizetnie. A ledolgozott éveinek száma sem növekszik, ami a nyugdíjba menés lehetőségét odázza el. Ha pedig kiderül a feketemunka, nemcsak a munkaadó, de a munkavállaló is fizeti a bírságokat.

Fehérítenék, de még fekete

Bár próbálják visszaszorítani a feketemunkát az országban, az eredmények nem túl biztatóak. Idén csak az év első felében több mint 16 milliárd forint be nem vallott járulékot tárt fel az adóhatóság (tavaly egész évben volt 20 milliárd). Az adóellenőrök tapasztalatai szerint a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság cégeinél „felejtik” el leggyakrabban bejelenteni az alkalmazottat. Ha valaki szeretné ellenőrizni, hogy az adott munkaadó dolgoztat-e feketén, a nav.gov.hu oldalon is megteheti.

A legfrissebb listán egyébként baranyai találatok is akadnak: több pécsi, komlói és siklósi cég is fennakadt a hálón, de Harkányban, Kozármislenyben, Szalántán és Magyarszéken is értek tetten „feketézőket”.

Kivételek

Az adómentesség nem jár akkor, ha a háztartási munkát végző természetes személy egyéni vállalkozó, vagy egyéni cég képviselője, vagy társas vállalkozás tagja vagy munkavállalója, és ebben a jogviszonyában dolgozik. Tehát amikor egy cégnél rendeljük meg a háztartási munka elvégzését, akkor ezt a viszonylag egyszerű szabályt nem alkalmazhatjuk, mert akkor magával a céggel számolunk el. Akkor sem él a kedvezmény, ha az elvégzett munkából a munkaadó (is) profitál. Lássunk egy példát. Ha valaki elmegy a szőlőbe szüretelni a bácsikájához, és ezért kap egy kis pénzt, az lehet háztartási munka. Ha viszont a bácsikája is kap pénzt valakitől, mert a szőlőt leszedték, a fenti út nem járható. Akkor sem, ha a leszedett szőlőből bort csinál, és azt üzletszerűen értékesíti. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkavégzőnek „szőlőszedő” vállalkozása van, és így dolgozik fizetésért a bácsikájánál.

Forrás: bama.hu