A 2017-től bevezetendő munkáltatói adómentes béren kívüli juttatásra (albérlet, szállás) az idei évben milyen adózási feltételek vonatkoznak? Illetve adható-e támogatás albérletre/szálláshelyre? Ha igen, milyen adózással? A kérdésre a választ Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértő adja meg az adozona.hu oldalán.
A hatályos szja-törvény nem kedvezményezi a lakásbérlet munkáltatói támogatását. Mindössze a szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő ingyenes elszállásolás adómentes, miközben a törvény a szolgálati lakás fogalmát nem határozza meg, míg munkásszállásnak a munkáltató tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshelyet tekint, amely lakóhelyiségenként egynél több, a munkahelyének településén lakóhellyel nem rendelkező munkavállaló, illetve annak hozzátartozója elhelyezésére szolgál [szja-törvény 1. számú melléklet 8.6./f) alpont].
Nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).
Ezen kívül lakhatási támogatást adómentesen csak a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól igényelhet a munkavállaló, ha a 39/1998. kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel [szja-törvény 1. számú melléklet 7.24. alpont].
Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató albérleti támogatást fizessen a dolgozónak, ám az pontosan ugyanúgy adó- és járulékköteles, mint a munkabér.
Enyhébb közteherfizetéssel úszható meg a dolgozó lakhatásának egyes meghatározott juttatásként történő biztosítása a cég költségére, mely esetben az szja-törvény 70. § (1a) bekezdésének b) pontja alapján a munkáltatónak 1,19x16 százalék szja-t és 1,19x27 százalék ehót kell fizetnie.
Ez a megoldás akkor alkalmazható, ha van a cégnél egy olyan – minden munkavállaló számára megismerhető – belső szabályzat, amely a juttatásra való jogosultságot nem egyénileg, hanem a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv (például a munkahely és a lakóhely közötti nagy távolság) alapján határozza meg. Fontos, hogy bérelt lakás (esetleg szállodai elhelyezés) esetén a bérleti (szállás-) díjról kiállított számla a cég nevére szóljon. Ha a szálláshely a cég tulajdonát képezi, jövedelemként a juttatás szokásos piaci értékét, illetve abból azt a részt kell figyelembe venni, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.
A 2017. január 1-jétől hatályos szja-törvény szerint a munkáltatók a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak majd adómentesen szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is fizethetnek adómentesen a dolgozónak. Az adómentességnek nem feltétele az, hogy minden munkáltatónak járjon ilyen juttatás, és cafetérián kívül (mellette) is adható ez a fajta támogatás.
Jövőre a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés szerint a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt ingatlanban biztosított lakhatás adómentességének csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (egyszobás lakás, lakóház) esetében marad az a feltétel, hogy abban egynél több munkavállaló lakjon, míg a többszobás ingatlanban (lakásban, lakóházban vagy akár szállodában) elegendő lesz az is, ha szobánként csak egy-egy munkavállalót helyeznek el.
A hozzátartozót viszont nem lehet figyelembe venni. Továbbra sem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.
Ha a munkáltató nem munkásszállásnak minősülő lakásban nyújt lakhatási lehetőséget, az szja-törvény 1. számú mellékletének 2017. január 1-jétől hatályba lépő 2.11. és 9.7. pontja szerint adómentes lesz az úgynevezett mobilitási célú lakhatási támogatás, azaz a munkahelyi településen lévő bármilyen lakás bérleti díjából vállalt munkáltatói hozzájárulás is.
Forrás: adozona.hu
