A Fővárosi Törvényszék szerint az eddig elért eredményekre építve, az egységes igazságszolgáltatási igazgatási rendszeren belül, a munkaügyi szakbíráskodás évtizedes hagyományainak megtartásával képzelhető el a közigazgatási szakbíráskodás továbbfejlesztése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben felidézték: a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás jelenlegi rendszere 2013. január 1-jén jött létre, az akkor már évtizedek óta különbíróságként működő munkaügyi bíróságok mellé beépült a közigazgatási bíráskodás, és így a közigazgatási ügyek szervezetileg is elkülönülő szakbíróságokra kerültek.
Kiemelték, a Fővárosi Törvényszék meghatározó szerepet tölt be a közigazgatási és munkaügyi szakbíráskodás hazai rendszerében. Ide érkezik az ügyek több mint 30 százaléka az országból, egyes közigazgatási ügyekben kizárólagos illetékességgel járnak el, továbbá a regionális kollégium a szakmai irányítás mellett az országban egyedüliként fellebbviteli bíróságként is eljár.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a munkaügyi bírák tárgyalják a verseny- és a közszféra foglalkoztatási jogviszonyaiból származó munkaügyi pereket, valamint a társadalombiztosítási - például a nyugdíjjal, a megváltozott munkaképességgel, a baleseti ellátással kapcsolatos - pereket. A közigazgatási bírák a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát végzik például adóügyben, építésügyben, környezetvédelmi vagy vízügyi hatósági, gyámhatósági, idegenrendészeti, gyülekezési, menekültügyben vagy közlekedésfelügyeleti, közterület-használati, kereskedelmi-igazgatási ügyben - írták.
A törvényszék hozzátette, az eltelt három év tapasztalatai és statisztikai adatai azt mutatják, hogy a fővárosban mind a munkaügyi, mind a közigazgatási ítélkezés magas szakmai színvonalon, hatékonyan és időszerűen működik. Az elsőfokú közigazgatási peres ügyek mintegy 90 százaléka egy éven belül befejeződik - olvasható a közleményben.
A Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének (MBOE) elnöksége szerint indokolt az elkülönült munkaügyi szakbíráskodás fenntartása.
