Készenléti jellegű munkakörben történő jogellenes foglalkoztatás önmagában megalapozza a munkavállaló azonnali hatályú felmondását – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes az alperesnél őrszolgálat-vezető vasútőr munkakört töltött be. Az ekkor hatályos kollektív szerződés szerint az alperesnél a teljes munkaidő napi 8 óra, készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatottak esetében a napi teljes munkaidő tartama megállapodás alapján legfeljebb 12 óra lehet. A kollektív szerződés a vasútőrt készenléti jellegű munkakörként jelölte meg. Rendelkezett továbbá arról, hogy az egy szolgálatban eltölthető idő a készenléti jellegű munkakörben a napi 12 órát meghaladhatja. A felperes magatartása miatt, az alperes egyik alvállalkozója panasszal élt a felperes ellen, amiért a felperesnek úgynevezett eseményjelentést kellett készítenie. Az alperes alvállalkozója a közösségi média felületén munkájával kapcsolatban megfenyegette a felperest, aki ezt követően 2014. augusztus 29-én rendkívüli felmondással élt.
Az indokolásban arra hivatkozott, hogy az utóbbi időben nagyon megromlott a kirendeltségen a munkamorál. Állítása szerint már nem mer a váltásvezetőként kollégáknak feladatot adni, mert másnap telefonon vagy személyesen bepanaszolják a területi központvezetőnél. Az alvállalkozó a napi feladatok közlését követően egyből felháborodik, hogy neki miért ezt kell csinálnia, miért nem mást. Ráadásul meglátása szerint a panaszok kivizsgálása is egyoldalú.
Még a felmondást megelőzően a felperes bejelentést tett a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervénél, mert én úgy gondolta, hogy a 9-10 órás, utólag aláíratott megállapodások nem szabályosak. Az általuk végzett munka nem készenléti jellegűnek minősül, hanem rendes munkavégzésnek, ezt szóvá is tette a felmondásában. A munkáltató az azonnali hatályú felmondását megalapozatlannak tartotta. Az esetet követően a hivatal a bejelentés hatására megállapította, hogy a vasútőrök munkaköre nem készenléti jellegű, továbbá hogy több alkalommal a napi munkavégzésük meghaladta a 12 órát.
Az első- és másodfokú eljárás
A felperes szerint a folyamatos túlmunkával és a munkatársak változtathatatlan magatartása hatására az alperesnél a jogsértés folyamatosan fennállt, így jogszerűen élt az azonnali hatályú felmondással.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint a felperes jogellenesen szüntette meg munkaviszonyát, ezért az alperes rézére 159 245 forint és ennek kamatának megfizetésére kötelezte. A bíróság szerint önmagában az a körülmény, hogy a felperes a munkakörének készenléti jellegét vitatva a munkaügyi hatóságnál eljárást kezdeményezett, nem bizonyítja, hogy a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette [Mt. 78. § (1) bekezdés a)-b) pont], így nem állnak fenn az azonnali hatályú felmondáshoz szükséges feltételek. A bíróság megállapította, hogy a felperes a munkahelyi vezetőjénél nem tett olyan bejelentést, amely szerint őt a munkakör ellátásával összefüggésben támadás érte volna. Ezzel szemben a felpereshez beosztottak többször is kifogásolták a felperes stílusát. Azzal kapcsolatban, hogy az alperes alvállalkozója megfenyegette a felperest, arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy az alperes munkavállalójának a kijelentései az alperes terhére nem értékelhetőek. Ráadásul a fenyegető kijelentések és az azonnali hatályú felmondás közlése közötti időtartam (2014. augusztus 28-ának délutánja és 2014. augusztus 29-ének reggele) alatt nem volt elvárható a munkáltató részéről, hogy bármilyen intézkedést tegyen az eset rendezése érdekében.
A törvényszék helybenhagyta a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes annak ellenére minősítette a vasútőr munkakört készenléti jellegűnek, hogy a vasútőrök állandó figyelési tevékenységet folytatnak, pihenésre nincs lehetőségük, ezért az általuk betöltött munkakör készenléti jellegűnek nem tekinthető, és a napi munkaidejük a 12 órát nem haladhatja meg. Jóllehet kimondta, hogy a munkáltató több főt érintően megsértette az Mt. rendelkezéseit, az azonnali hatályú felmondást mégsem találta jogszerűnek. A bíróság arra hivatkozott, hogy a bíróságok nem minősítették jogszerűnek azt a munkavállalói rendkívüli felmondást, amelynek indoka további tárgyalással kiküszöbölhető lett volna, mert a felperes egy befejezetlen folyamatot talált magára nézve sérelmesnek. A felperes a munkakörét hasonló körülmények mellett látta el már hosszú ideje, munkaügyi ellenőrzés kezdeményezésén kívül nincs adat arra, hogy a munkakörének minősítésével kapcsolatos problémájának orvoslása céljából egyéb lépéseket tett volna, vagyis a munkáltatóhoz vagy a szakszervezethez fordult volna. Kezdeményezett ugyan eljárást az azonnali hatályú felmondást megelőzően, de az eljárás végét, továbbá, hogy az eljárás eredményéhez képest a munkáltató tesz-e intézkedéseket, nem várta meg.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértett, amikor azt állapította meg, hogy a felmondási okként rögzített, a valóságtól eltérően készenléti jellegűvé minősített munkavégzés miatti azonnali hatályú felmondás nem okszerű. Álláspontja szerint ez a munkáltatói jogsértés olyan súlyos, a munkaviszony lényegi elemét tekintve (hiszen a készenléti jellegű munkakör a munkarendet, ezen keresztül a munka díjazását is érinti) olyan alapvető munkavállalói érdekeket sért, hogy ezen esetben nem volt elvárható a felperes részéről a konzultáció. A másodfokú bírósággal szemben nem találta megállapíthatónak, hogy a fennálló helyzetet elfogadta volna, hiszen pont ennek ellenkezőjét mutatja a felügyelőséghez fordulás is.
A Kúria megállapításai
A Kúria döntésében alapul véve a Munkaügyi Felügyelőség által a vasútőri munkakör vonatkozásában megállapítottakat kimondta, hogy a munkakör nem készenléti jellegű, hasonlóan a másodokhoz képet. Ez az alperes részéről folyamatosan megvalósított, jogszabállyal ellentétes foglalkoztatás pedig jogszerű indokául szolgálhatott a felperes azonnali hatályú felmondásának. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes a napi 9 óra foglalkoztatásra vonatkozó megállapodásokat jogviszonya fenntartása érdekében folyamatosan aláírta, mivel a munkáltató alapvető kötelezettsége a munkavállaló munkaszerződés és munkaviszonyra vonatkozó szabály szerinti foglalkoztatása.
Hangsúlyozta, hogy több felmondási ok esetén egy indok bizonyítottsága is alkalmas a jogviszony-megszüntetés jogszerűségének megállapítására. A készenléti jellegű munkakörben történő jogellenes foglalkoztatás pedig önmagában megalapozta a felperes azonnali hatályú felmondását. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és rögzítette, hogy a felperes jogszerűen szüntette meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyát.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. I. 10.626/2015.) a Kúriai Döntések 2016/8. számában 213. szám alatt jelent meg.
Forrás: munkajog.hu
