Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a személyi jövedelemadó (Szja) változásokat is magában foglaló, 2016. évi LXVI. törvényt, amely a cafeteriarendszerek gerincét adó béren kívüli juttatásokat is több ponton érdemben és alapvetően módosítja. A módosítások a vállalkozásokat a cafeteriarendszereik újragondolására késztethetik, ebben kíván segíteni az RSM blogjának bejegyzése.

Béren kívüli juttatások

A változások alapján a béren kívüli juttatások köre 2017. január 1-től úgy alakul át, hogy a továbbiakban a munkáltató által a munkavállaló részére kizárólag két juttatási forma adható:

• évi 100 ezer forintig pénzösszeg és
• SZÉP kártya összesen 450 ezer forint összegig.

A SZÉP kártya eddig is ismert alszámlái továbbra is megmaradnak az azokhoz tartozó mértékek fenntartásával, így a munkáltató az alábbiakban részletezett adóteher mellett a későbbiekben is 

• szálláshely-szolgáltatásra legfeljebb 225 ezer forint, 
• vendéglátásra legfeljebb 150 ezer forint,
• szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint

összeget utalhat évente.   

A fenti juttatásokhoz 34,51 %-os adóteher társul. Általános esetben összesen a 450 ezer forintos ún. rekreációs keretösszeg erejéig adózik ilyen adómértékkel (költségvetési szerv munkáltató esetén ez a keretösszeg 200 ezer forint) a béren kívüli juttatás. Amennyiben a SZÉP kártya esetében a juttatás önmagában, vagy a 100 ezer forintot meg nem haladó készpénzjuttatással együtt meghaladja a rekreációs keretösszeget, , akkor a limiten felüli rész már egyes meghatározott juttatásként adózik, amelyre 49,98 %-os adóteher rakódik. 

Kedvezőtlenebb következményekkel jár, ha a készpénzjuttatás mértéke haladja meg a 100 ezer forintot. Ekkor az ezt meghaladó összeg munkaviszony esetén bérjövedelemként adózik, 100 forint nettó juttatásra rakódó 93,24 forint adó ésjárulékteherrel.

Egyes meghatározott juttatások

A változások hatályba lépését megelőzően béren kívüli juttatásnak minősülő többi juttatási forma a továbbiakban kizárólag egyes meghatározott juttatásként adható, ide tartozik:

• a munkahelyi étkeztetés,
• az iskolakezdési támogatás,
• a helyi utazásra szolgáló bérlet,
• az iskolarendszerű képzés költsége, 
• az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, és önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói, foglalkoztatói havi hozzájárulás, 
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai célzott szolgáltatásra befizetett összeg.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásként adható legfeljebb évi három alkalommal esetenként maximum a minimálbér 10 %-át meg nem haladó, csekély értékű ajándék.

A fenti juttatások 49,98 %-os adómértékkel fognak adózni.

A módosítás hatályba lépését követően az Erzsébet utalvány is kikerül a béren kívüli juttatások köréből. Jogszabályi változások miatt 2017. január 1-től már minden, utalványforgalmazó által kibocsátott, fogyasztásra, kész étel vásárlására jogosító utalvány is egyes meghatározott juttatásként adózik, amennyiben amunkáltatók a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jogszabályi előírásokat betartják. 

Adómentesen adható juttatások 

A munkáltatók cafeteria-elemként adhatják a munkavállalóik részére az eddig is adómentes bölcsődei szolgáltatás mellett immáron a bölcsődei ellátást és az óvodai szolgáltatást, ellátást is. 

2017. január 1-től adómentességben részesül a munkáltató által valamennyimunkavállaló részére azonos feltételekkel, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján biztosított egészségügyi ellátás is. Az adómentesen biztosítható ellátások körét az egészségügyért felelős miniszter fogja meghatározni.

A fentieken túl a munkáltató adómentesen juttathat a munkavállalói részére ugyanazon magánszemély részére az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben ún. kulturális szolgáltatás (például múzeum, kiállítás, színház, cirkusz, zeneművészeti előadás, könyvtár stb.) igénybevételére szóló belépőjegyet, bérletet, illetve könyvtári beiratkozási díjat. 

A munkáltatók által 2016. augusztus 1. után megtartott sportverseny már nem minősül sportrendezvénynek, így ezen eseményekre az adómentesség sem fog vonatkozni, azonban a munkáltató továbbra is juttathat adómentesen értékhatár nélkül a munkavállalók részére sportrendezvényen (például atlétikai esemény, úszó Európa bajnokság, focimeccs, stb.) történő részvételre szóló belépőjegyet, illetve bérletet.

A munkáltató adómentesen nyújthat lakáscélú vissza nem térítendő támogatásta munkavállalója részére. Szintén adómentesen biztosítható lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitelvisszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetőleg a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez kapcsolódó juttatás. Az adómentességi értékhatára a lakás vételárának, a teljes építési költség, illetve korszerűsítésköltségének 30 %-áig terjed, de nem lehet több, mint 5 éven belül 5 millió forint.

A cafeteria részét képezheti 2017. január 1-től a munkáltató által nyújtott ún.mobilitási célú lakhatási támogatás is. Az új szabályozás ehhez az új juttatási formához a foglalkoztatásban töltött évek számához igazodóan a minimálbér 40, 25, illetve 15 százalékáig biztosít adómentességet. 

A fenti változások alapján előrevetíthető, - amennyiben az év végén nem módosulnak e szabályok - hogy jövőre a 2015-ben mintegy 350 milliárd forintot kitevő cafeteria juttatások szerkezete radikálisan átalakulhat. A módosítás vesztesei egyértelműen az önkéntes pénztárak lehetnek. Társadalompolitikai kihatásai miatt érdemes lenne újragondolni az őszi törvényalkotás során! Az új rendszer egyértelmű nyertese várhatóan a SZÉP-kártya lesz és ezen keresztül főleg a hazai turisztikai-, vendéglátó-ipari ágazat. Az adómentes juttatások körének fenntartása, illetve további elemekkel történő bővítése kísérletet tehet a korábbi béren kívüli juttatási elemek visszaszorítása miatt szűkülő választási lehetőségek kompenzálására. 

Forrás: RSM blog