Ha a diák a szünidőben háztartási munkával szeretne pénzt keresni, akkor azt rendkívül kedvező adózási keretek között is megteheti. Ennek feltételeit ismertette cikkében az ado.hu.

Kezdődik a diákok számára a nyári szünidő. Ilyenkor sok diák munkát vállal legalább a szünidő egy részében. Fontos döntést kell meghozni annak alapján, hogy hosszabb távon mi a célja a nyári munkavállalásnak. Például, ha valaki szolgálati időt és egészségbiztosítást kíván szerezni a munkavégzés idejére, akkor olyan foglalkoztatási formát válasszon, amelynek alapján biztosított lesz. Ilyen például a munkaviszonyban történő foglalkoztatás.

Több lehetősége van a diáknak a foglalkoztatási forma (munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony, iskolaszövetkezet tagjaként történő foglalkoztatás, megbízási szerződés, háztartási munkavégzés,) megválasztására attól függően, hogy a foglalkoztató melyik rendszert alkalmazza a diákokra.

Tisztában kell lenni azzal, hogy mindegyik foglalkoztatási formának megvannak a feltételei, korlátai, szabályai.

Több szaklapban jelent meg mostanában hosszú cikk, ezekkel a foglalkoztatási formákkal kapcsolatban. Így a könyvelők valószínűleg kimerítő tájékoztatást tudnak adni a hozzájuk fordulók számára.

A különböző foglalkoztatási formák közül most a háztartási munka végzését ajánlom a diákok figyelmébe, melyet az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény szabályoz.

Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Korlátot jelent a diákok számára, hogy a háztartási munkavégzés keretében kizárólag a felsorolt tevékenységek végezhetők.

Rendkívül előnyös ennél a foglalkoztatási formánál, hogy

kereseti korlát nincs,

az időtartam sem korlátozott,

az így keresett jövedelmet nem kell bevallani sem a diáknak, sem pedig a foglalkoztatójának,

adó- és járulékfizetési kötelezettsége egyik félnek sincs.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetében, - ahol szintén meghatározzák a munkaköröket, - a munkavégzés éves időtartamát korlátozzák.

A háztartási munkával megkeresett jövedelem, adórendszeren kívüli keresetnek minősül. Ezért nem kell bevallani.

Mivel nemcsak adót, de járulékokat sem kell fizetni, háztartási munka végzése esetén a diák nem számít biztosítottnak.

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat:

- a foglalkoztató adóazonosító jelét,

- a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,

- valamint a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

A bejelentési kötelezettség teljesíthető elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, vagy telefonos ügyfélszolgálaton a 185-ös telefonszámon. Más módszer nincs.

Elektronikus úton történő bejelentés esetén a 16T1043H jelű bejelentő és változás-bejelentő lapot kell használni.

A bejelentési kötelezettségen kívül a foglalkoztatónak regisztrációs díjat kell fizetnie, melynek összege havi 1000 forint alkalmazottanként. A regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára - 10032000-01076215 - történő készpénzfizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor és a foglalkoztatás bejelentését a bejelentést követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza.

A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól (nem kötelező).

A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell:

- a foglalkoztató adóazonosító jelét,

- a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,

- a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,

- a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,

- a kifizetés időpontját,

- a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását,

- a foglalkoztatás helyének címét,

- a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.

Ennek sok értelme nincs, mert semmibe nem számít bele ez a kereset, de Magyarországon imádjuk az adminisztrációt. Esetleg jövedelemigazolás lehet a foglalkoztatói igazolás, de nem hiszem, hogy ez egy banknak elegendő lenne.

A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a bejelentési, és a regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja.

A 2010. évi XC. törvény 2.§-ának (4) bekezdése szerint, ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetnie. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.

Forrás: ado.hu