A nyári iskolai szünetben mind a középiskolás, mind a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok, hallgatók keresik a munkalehetőséget, hogy keresethez jussanak, illetve szakmai tapasztalatot szerezzenek, esetleg megtalálják már ennek keretében jövőbeni munkahelyüket – írja az ado.hu.

Ez a munkavégzés történhet munkaszerződés alapján is munkaviszonyban, a dolog jellegéből adódóan határozott időre szóló jogviszony létesítésével.

A munkaszerződés tartalmánál a munkavállaló diák életkorának van jelentősége.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 34.§ (2) bekezdése szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

A diákok szempontjából az életkornak van jelentősége a munkavállalásnál, tehát tizenöt éves kortól ugyanis lehet szünidei munkát vállalni, nem mindegy azonban, hogy a diák tizennyolc év alatti vagy feletti.

A két életkor közötti különbség szerint a diák munkavállaló fiatal munkavállalónak számít, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és tanulmányaitól függetlenül felnőtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves.

A munkajogi szabályok fokozottan védik a fiatal munkavállalók egészségét a munkavégzés során jelentkező terhektől, egészségi ártalmaktól.

Az Mt. egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések között a 114. §-ban szabályozza a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat.

·         A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

·         A fiatal munkavállaló számára

o    legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,

o    négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,

o    legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.

A napi pihenőidő a két munkanap közötti pihenőidőt jelenti.

További különös szabály, hogy fiatal munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be – szemben a felnőtt munkavállalóknál alkalmazható egyenlőtlen beosztási lehetőségtől.

Ugyancsak nem alkalmazhatók velük kapcsolatban a heti pihenőnapok helyetti heti pihenőidő szabályai.

Fontos tudni, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok megtartása a munkáltatók számára akkor is kötelező, ha a fiatal munkavállaló kéri annak mellőzését. Így hiába szeretne például túlórázni a tizenhét éves szünidős diák a több fizetés érdekében, ezt a munkáltató nem engedélyezheti részére a rendkívüli munkaidő elrendelését tiltó szabály miatt (Mt. 114. § (1), (2) bekezdés).

A kellő mértékű pihenőidő biztosítása a fejlődésben lévő fiatal szervezet számára ugyanis kiemelkedő fontosságú. Ezért is látunk eltéréseket a pihenőidők vonatkozásában, például míg a felnőttek számára hat óra egybefüggő munka után kell legalább húsz perc pihenőidőt biztosítani, a fiatal munkavállalókat már négy és fél óra munka után megilleti legalább harminc perc pihenőidő.

A több pihenési lehetőség biztosítása érdekében a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnőttekével azonos mértékű évi húsz munkanap alapszabadság mellett.

A diákmunkára kötött munkaszerződésnél a munkaviszony időtartamával arányos mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót.

Társadalombiztosítási szempontból a diákmunkára kötött munkaszerződéssel a munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül, járulékfizetésével biztosítási időt szerez, amely mind az egészségbiztosítási ellátásoknál, mind a nyugellátásoknál jogosultsági időt jelent számára.

A munkaviszony létesítésénél és befejeződésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót.

A szerződést és az igazolásokat célszerű megőrizni egy ideig.

A szünidős diák így saját keresetével is hozzájárulhat nyári nyaralási kiadásaihoz, és helyzetét megkönnyítheti az is, ha az a diák, aki árvaellátásban részesül, ezen a jogcímen kapott utazási kedvezményét is igénybe veszi.

Az „Ellátottak utazási utalványa” alapján a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet szerint évi 16 alkalommal 50 %-os mértékű, 2 alkalommal 90 %-os mértékű kedvezménnyel váltható menetjegy vasúton, HÉV-en, elővárosi és helyközi autóbuszon, kompon és réven történő utazáshoz. Két 50 %-os kedvezmény összevonásával a 90 %-os magasabb kedvezmény is igénybe vehető.

Az utalvány elnevezése azért nem „nyugdíjas utazási utalvány”, hanem ellátottak utazási utalványa, mert a nyugellátásban részesülők mellett több más, nem nyugellátásnak minősülő ellátásban részesülő személy is jogosult rá.

Az utazási utalványra jogosultak között a saját jogú nyugellátásban, azaz öregségi nyugdíjban részesülők mellett megtaláljuk az árvaellátásban részesülőket is.

Így tehát az árvaellátásban részesülő tizenhat év alattiak, illetve ezen életkor felett is a közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató árvák igénybe vehetik az akár 90 %-os mértékű utazási kedvezményt, amely jelentősen megkönnyítheti a szünidei utazások pénzügyi terheit. 

Forrás: ado.hu