A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, azaz rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülők meghatározott feltételek szerint vállalhatnak munkát ellátásuk folyósítása mellett – írja a munkajog.hu.

A rehabilitációs ellátásban részesülők heti húsz óra időtartamban végezhetnek keresőtevékenységet, vagy vehetnek részt közfoglalkoztatásban az ellátás folyósítása mellett. Ha tevékenységük meghaladja a heti húsz órás időtartamot, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

A rokkantsági ellátásban részesülők helyzete egy kicsit más ebből a szempontból.

A rokkantsági ellátást ugyanis nem szüneteltetni, hanem megszüntetni kell abban az esetben, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér százötven százalékát.

Eddig az összeghatárig azonban nincs akadálya a keresőtevékenység folytatásának az ellátás folyósítása alatt.

A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló azonban sajátos munkajogi helyzetben van.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. §(1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, aki

• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
• az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
• egyházi jogi személytől, egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
• öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
• növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
• rokkantsági ellátásban részesül.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4.§ f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14.§ (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Azaz munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül annak ellenére, hogy a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem nyugdíj.

Fenti jogszabály 14.§ (2) bekezdés d) pontja szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai egészségbiztosítási ellátásnak minősülnek, nem szerepelnek a
14. § (3) bekezdésében található saját jogú nyugellátások között.

A munkajogi szabályok szerint azonban úgy kezelendő a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, mint például az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy abban a nyugdíjkorhatár betöltése előtt részesülő (azaz a nők negyven év jogosultsági idővel elnyerhető kedvezményes nyugdíját igénybe vevő) személy.

Ez azt jelenti, hogy munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell indokolni és végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének (nem a munkaviszony megszűnésének!) időpontjában nyugdíjasnak minősül (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.§ (9) bekezdés, és 77. § (5) bekezdés
a) pont).

A szabály alkalmazásánál azonban igen körültekintően kell eljárnunk, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését állapítjuk meg.

Egyszerű az eset akkor, ha a munkavállalóra születési éve szerint irányadó nyugdíjkorhatár betöltött egész év (pl. 62. életév), kicsit nehezebb, ha az töredékév
(pl. az 1952-ben születettek részére 62 év 183 nap, vagy az 1954-ben születetteknél
63 év 183 nap).

A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalóra az általános szabályok vonatkoznak, így a munkáltatói felmondást vele kapcsolatban indokolni kell, végkielégítésre is jogosult, ha a vonatkozó feltételeknek megfelel.

Ha a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül kerülne sor a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésére, vele szemben a védett korra vonatkozó szabályok pl. az emelt összegű végkielégítésre való jogosultság is alkalmazandóak. 

Forrás: munkajog.hu