Amit fontos első körben leszögezni: (főszabályként) a munkáltatói utasítást ebben az esetben is végre kell hajtani, a munkavállaló azt jogszerű indok nélkül nem tagadhatja meg. Az utasítási jog viszont ez esetben sem lehet korlátlan vagy rendeltetésellenes (nem vezethet mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására) – írja a szabim.blog.hu oldalán dr. Szabó Imre Szilárd.

Ami felmerül lehetőségként: a munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató adja írásban az erre vonatkozó utasítást, egyúttal megjelölve ennek jogalapját. Ilyen jogalapként szolgálhat például a kollektív szerződés vagy más belső szabályzat (ennek hiányában merülhetnek fel a következő kérdések).

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy milyen juttatás körében kapja azt a ruhát, aminek viselésére a munkáltató kötelezi.

Ha jogszabályi előírás, kifejezett egészségügyi norma (pl. műtéti protokoll) része, továbbá egyéni védőeszközként vagy a kifejezetten ezt a funkciót is betöltő minőségében biztosított munkaruha, akkor minden körülmény között kötelező annak viselése, az utasítás végrehajtása kötelező, megtagadására nincs lehetőség. Ebben az esetben a kiegészítő ruházat, mint a tiltakozás, véleménynyilvánítás eszköze nem vagy csak nagyon szűk körben merülhet fel.

Amennyiben formaruha minőségében viselendő, akkor a kiegészítő ruházatra nem teljes körűen (csak a rendeltetéséhez kötötten) érvényes ez az utasítási jog, például a köpeny vagy egyéb fehér ruházat alá felvett fekete póló, szalag, kitűző, stb. kérdése itt már tágabb körben is felmerülhet.

Azaz ahogy a legszigorúbb előírástól (például a műtéti ruházattól) „visszafelé” haladunk, úgy merülhet fel egyre inkább mind a kiegészítő ruházat, mind az egyéb tiltakozást kifejező szimbólumok használatának lehetősége. A fentiekhez fűződően fontos azonban kiemelni: nagyon sok múlik az egyes egyéni helyzeteken, munkakörökön és egyéb értelmezési kérdéseken is!

A véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban a Munka törvénykönyve tartalmazza, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, továbbá véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Ez kérdésként akkor merülhet fel, ha a munkavállaló (pl. a sajtó számára) kifejezetten a munkáltatóval kapcsolatban tesz kijelentéseket egy-egy meghirdetett „akció” során.

Végezetül arra is felhívnám a figyelmet, hogy a tiltakozással kapcsolatban elhamarkodott munkaviszonyt érintő lépést, arra vonatkozó nyilatkozatot (pl. azonnali hatályú felmondás) ne tegyenek, de egyebekben is konzultáljanak az érdekképviseletekkel, mielőtt bármilyen lépésre szánják el magukat! A munkáltatók pedig méltányosan és megfontoltan járjanak el ilyen helyzetben!