Mikor lesz az első munkanap, miután a munkavállaló aláírta a munkaszerződését? Ezt az időpontot a felek szabadon meghatározhatják, ám aznap a munkaviszony akkor is elkezdődik, ha valamilyen okból a munkavállaló mégsem lép munkába – a kérdésekre dr. Kártyás Gábor munkajogász válaszol a munkajog.hu-n.

A munkaviszony létrejötte kapcsán két fontos időpontot kell elhatárolni. Az első a munkaviszony keletkezése, amely nem más, mint a munkaszerződés megkötésének időpontja. A második pedig a munkaviszony kezdete. Ez azt az időpontot jelenti, amikor a szerződés hatályba lép, azaz amikortól a felek gyakorolhatják a munkaviszonyból eredő jogaikat, illetve kötelessé válnak a kötelezettségek teljesítésére. Például, a felek április 15-én kötnek munkaszerződést, azzal, hogy a munkaviszony kezdete május 1-je. Ilyenkor a munkavállalónak e napon kell először dolgozni mennie.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony kezdetének napját a felek a munkaszerződésben jogosultak meghatározni. Ez bármilyen, a munkaszerződés megkötését követő időpont lehet, akár még a szerződéskötés napja is. Ha a felek külön nem rendelkeztek a munkaviszony kezdetéről, akkor az a munkaszerződés megkötését követő nap.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy a magyar munkajogban a munkaviszony kezdetéhez nem feltétel, hogy a munkavállaló ténylegesen munkába lépjen. Ezért a munkaviszony akkor is elkezdődik a felek által kijelölt napon (illetve ennek hiányában a szerződéskötés másnapján), ha aznap a munkavállaló valamilyen okból nem dolgozik. Ilyen eset a fenti példa is, ha a május 1-jén kezdődő munkaviszonyban a munkáltató nem foglalkoztathatja az adott munkavállalót munkaszüneti nap. Ugyanígy előfordulhat, hogy a munkaviszony első napja a munkavállaló heti pihenőnapja. A munkaviszony akkor is elkezdődik, ha az első napon a munkavállaló keresőképtelen beteg, amikor is az első napra betegszabadságot kell kiadni. Elvileg nincs akadálya, hogy a munkaviszony rögtön szabadsággal kezdődjön, noha ilyen esetben célszerűbb a feleknek egy későbbi kezdő időpontban megállapodni.

A felek a munkaszerződés létrejöttét az időmúláson kívül valamilyen egyéb feltételhez is köthetik (pl. a munkáltató nyerjen el egy bizonyos támogatást, tendert). Ilyen esetben a munkaszerződés nem lép hatályba (a jogviszony nem kezdődik el), amennyiben a közös akarattal kikötött feltétel meghiúsul. Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel azonban érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki. Álláspontom szerint nem érvénytelen az a feltétel, miszerint a munkaviszony csak akkor kezdődik el, ha a munkavállaló ténylegesen munkába is lép. Egy ilyen kikötéssel a felek a tényleges munkába lépéshez köthetik a munkaviszony kezdetét.

A munkaviszony kezdetének a társadalombiztosítási jogviszony szempontjából is jelentősége van. A biztosítási jogviszony ugyanis az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. 2012. július elseje óta már nem hatályos az a szabály, amely a társadalombiztosítási jogviszony kezdetéhez a munkavállaló tényleges munkába lépését kívánta meg. Így a fenti példákban – például, amikor a munkaviszony munkaszüneti nappal kezdődik – a munkavállaló már az első nappal biztosítottá válik, tényleges munkavégzés hiányában is.

A törvény szerint a felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ezen általános követelmény mellett a munkaszerződés aláírása után a feleket több konkrét kötelezettség terheli. Így a munkáltató köteles a munkaviszony létesítését az adóhatóság felé bejelenteni, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ha tehát a munkavállaló hétfőn reggel nyolckor kezd el dolgozni a munkaviszony első napján, akkor legkésőbb eddig kell a bejelentést teljesíteni. Szintén a munkavégzés megkezdését megelőzően szükséges elvégezni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot. A vizsgálat megszervezéséről a munkáltató köteles gondoskodni, és ő fizeti a költségeket is. A munkavállaló pedig köteles a munkáltató által előírtak szerint a vizsgálaton részt venni, és a vizsgálatot végzőkkel együttműködni. A munkaviszony kezdetétől számított legkésőbb 15 napon belül kell teljesítenie a munkáltatónak az írásos tájékoztatási kötelezettségét a munkavállaló felé.

A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszaknak még egy speciális vonása van. A törvény alapján ez alatt az idő alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat. Az elállás olyan egyoldalú megszüntető nyilatkozatot jelent, amely a jogviszonyt a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szünteti meg. Erre munkaviszonyban kizárólag a munkaviszony kezdete előtt van lehetőség. Az elállási jogot mindkét fél csak indokolási kötelezettség mellett gyakorolhatja. Csak arra lehet hivatkozni, hogy a munkaszerződés megkötését követően a fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.

Forrás: munkajog.hu