A munka törvénykönyve előírásai szerint a munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Általánosságban elmondható, hogy a munkavégzés ellenértéke a munkabér, azonban a jogszabály bizonyos esetekben előírja a munkavállaló díjazását munkavégzés hiányában is – írja a munkajog.hu.

A munkavállaló foglalkoztatását A munka törvénykönyve a munkáltató főkötelezettségeként írja elő. Abban az esetben, ha a munkáltató e kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, a munkavállalót – annak ellenére, hogy ténylegesen nem végez munkát – alapbér illeti meg. Ezt nevezzük állásidőre járó díjazásnak. A rendelkezés célja, hogy a dolgozónak ne származzon hátránya abból, ha őt a munkáltató akár gazdasági, akár szervezési, akár más okokból - az elháríthatatlan külső okot kivéve - nem tudja foglalkoztatni. 

A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés azon eseteit, amikor a munkavállalónak távolléti díj jár.  Ezek közül a legáltalánosabb eset, amikor a munkavállaló szabadságon van. Szabadságon csak az alap- és pótszabadság értendő, betegszabadság esetén ugyanis a távolléti díj hetven százaléka jár, a szülési szabadság idejére pedig – amennyiben az arra vonatkozó jogszabályban előírt feltételeknek a munkavállaló megfelel – egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzési kötelezettsége alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.

A kötelező orvosi vizsgálat időtartama alatt a munkavállaló szintén mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és távolléti díjra jogosult.

A véradó dolgozó a véradásban való részvétel időtartamára, de minimum 4 órára jogosult távolléti díjra munkavégzés hiányában.

A gyermeküket szoptató anyák a gyermek korának függvényében, valamint az alapján, hogy ikergyermekről van-e szó a jogszabályban meghatározott időben mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól és jogosultak távolléti díjra.

A munkavállaló hozzátartozója halála esetén két munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, mely időtartamra szintén távolléti díj illeti meg.

Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat a képzésben való részvételhez szükséges időtartamra a Munka Törvénykönyve mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól és a tanulmányok miatt kieső időre távolléti díjra jogosult. Emellett a felek megállapodhatnak abban, hogy más képzésen, továbbképzésen való részvétel esetén is a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés mellett a dolgozó megkapja a távolléti díjat.

A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, mely időtartamra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Amennyiben a munkavállalónak bíróság vagy hatóság előtt személyesen meg kell jelennie (sértettként, gyanúsítottként, tanúként stb.) a munkavégzési kötelezettség alól mentesül, távolléti díjra azonban csak akkor jogosult, ha tanúként hallgatják meg.

Óra- vagy teljesítménybéres munkavállalók esetében a munkaszüneti napra, amely az általános munkarend szerint munkanapra esne a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Ennek a rendelkezésnek a hiányában egy óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót keresetveszteség érne mivel a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra esett.

Az előbbiekben felsoroltakon kívül a munkavállaló azokban az esetekben is távolléti díjra jogosult, amikor a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, de annak mértékét nem határozza meg.

A munkavállaló mentesülhet egyéb esetben is a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A mentesülés indoka lehet különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy másképpen nem elhárítható ok (például beteg gyermek óvodából/iskolából haza/orvoshoz kísérése). Ebben az esetben azonban a munkavállaló nem jogosult díjazásra, hacsak erről a felek külön nem állapodnak meg.

Forrás: munkajog.hu


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ