A munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog, az önbíráskodás utolsó nyoma a modern jogrendszerben, aránytalan társadalmi és gazdasági károk forrása, vagy a szakszervezetek egyetlen érdemi nyomásgyakorló eszköze? A sztrájk számos szempontból megközelíthető, de mit jelent jogi szempontból? - a kérdésre a munkajog.hu szekértője keresi a választ cikkében.
A sztrájk fogalmát nem rögzítette a magyar jogalkotó. Egzakt jogi definíció hiányában a sztrájk legfontosabb fogalmi elemei a szabályozás kulcspontjai alapján adhatók meg. Ezek az alábbiak.
A sztrájk meghatározott cél elérésére irányuló munkabeszüntetés. A sztrájktörvény szerint a munkavállalókat a sztrájk joga a törvényben meghatározott feltételek szerint, a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg. Ez a tág meghatározás azt jelenti, hogy a sztrájk nem feltétlenül csak a munkaviszonyból közvetlenül eredő érdekek érvényesítésére irányulhat. A munkavállalóknak ugyanis számos olyan gazdasági és szociális érdeke van, amely nem kötődik a munkaviszonyhoz (pl. a nyugdíjrendszer kérdései, az oktatást, egészségügyet érintő reformok). Akár olyan célból is jogszerűen folytatható sztrájk, amely túlmutat a munkaviszony keretein, és amelyet így a munkáltató maga nem is tud orvosolni. Ilyen eset, amikor az adott követelés a cég tulajdonosa, illetve a helyi önkormányzat, vagy a Kormány valamely tervezett intézkedésével kapcsolatos. A törvényi követelmény tehát csak az, hogy a sztrájk célja a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítása legyen. Ki kell emelni, hogy ugyanakkor jogellenes a sztrájk, ha alaptörvénybe ütköző cél érdekében folytatják (pl. a hatalom megszerzésére).
A sztrájk minden esetben kollektív munkabeszüntetést jelent, egyénileg nem gyakorolható. Egy konkrét esetben egy közalkalmazott egymaga tartott figyelmeztető sztrájkot. A munkáltató álláspontja szerint ezt a munka megtagadásának kellett tekinteni, amely miatt állásából felmentették. A közalkalmazott bírósághoz fordult. A bíróság kiemelte, hogy mivel a sztrájkjog kollektív jellegű jogosultság, nem gyakorolható csupán egyetlen munkavállaló által. Így a sztrájk jogellenes, a munkáltatói intézkedés pedig jogszerű volt.
A törvény szerint a sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. Az önkéntesség megsértésének kell tekinteni minden olyan cselekményt, amely a sztrájkhoz való csatlakozás kikényszerítésére irányul. Így például a sztrájkoló munkavállalók nem léphetnek fel kényszerrel azon munkatársaikkal szemben, akik a munkabeszüntetés alatt is felveszik a munkát.
A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A jogszerűen sztrájkoló munkavállalókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. Sokszor felmerülő aggály, hogy a jogszerű sztrájkban résztvevő munkavállaló nem kívánatos személlyé válik a munkáltatónál, aki az első adandó alkalommal meg fog tőle szabadulni, illetve ki fogja zárni a jutalmazásból, egyéb juttatásokból. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ha a későbbi elbocsátásnak, vagy bármely más kedvezőtlen intézkedésnek az oka a korábbi sztrájk miatti bosszú, akkor a munkáltató joggal való visszaélést követ el, így eljárása jogellenes. A joggal való visszaélés tényét (tehát hogy csak a sztrájkban való részvétel volt az ok) a munkavállalónak kell bizonyítani.
A társadalmi és a gazdasági rend stabilitása érdekében a sztrájkot végső eszközként lehet alkalmazni. Ezért sztrájkra csak akkor kerülhet sor, ha a felek vitája más eszközökkel nem oldható meg. Ez a jogi szabályozásban a kötelező előzetes egyeztetésben jelenik meg, amely egyezetést a sztrájk teljes időtartam alatt folytatni kell. Emellett a sztrájktörvény előírja, hogy a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak (szakszervezetnek) együtt kell működni. Hasonlóan fontos, hogy a sztrájkjoggal való visszaélés tilos. A joggal való visszaélés azt jelenti, hogy a jogot nem annak rendeltetése szerint, hanem például bosszú, vagy zaklatás céljából gyakorolják. Ez nem jelenti azt, hogy a sztrájk nem okozhat akár jelentős mértékű kárt. Egy konkrét esetben a Legfelsőbb Bíróság nem találta jogellenesnek a sztrájkot arra hivatkozással, hogy a sztrájk által okozott anyagi következmények, károk jelentősebbek voltak, mint az a tényleges bérkövetelés, amelyet a dolgozók érvényesíteni kívánnak.
Forrás: munkajog.hu
