Dr. Ács Vera Judit Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve a különböző tartózkodási lehetőségeket és munkavégzési formákat dolgozza fel, ebből közölt részleteket a munkajog.hu.

1.2.3. A 90 napot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok

A magyarországi tartózkodás lehetséges céljait felsorolni lehetetlen. A Harmtv. a tartózkodás leggyakoribb céljait nevesíti s azokra külön szabályokat rendel. Ugyanakkor lehetőséget biz­tosít a felsorolt célokon túl egyéb célú tartózkodásra is, azonban ennek keretében kereső tevékenység nem folytatható. Keresőtevékenységet az folytathat, aki rendelkezik szezonális munka­vállalási vízummal, vagy keresőtevékenység folytatása céljából, vagy humanitárius célból, vagy családegyesítés céljából, vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy EU Kék Kártyával.

Keresőtevékenységet végez ugyanakkor a kutató is, aki kuta­tás céljából kap tartózkodási engedélyt, amely tartózkodást és kutatást biztosít egyszerre meghatározott kutatói kör számára.

1.2.3.1. Keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély

A Harmtv. meghatározza, hogy idegenrendészeti szempontból mi a keresőtevékenység, ki minősül a keresőtevékenység folyta­tójának. A fogalom sokkal tágabb kört fed le, mint a munkavál­lalási engedélyhez kötött vagy nem kötött tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatotti kör, mivel a definíció a foglalkozta­tásra irányuló jogviszonyon túl magában foglalja a vállalkozói, önállói vállalkozói tevékenységet és a gazdasági élet szereplői­nek a gazdasági életben történő működéséhez szükséges szere­pek, feladatok körét is.

Keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

a) foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen;

b) önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytas­son (vállalkozás);

c) a b) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, ve­zetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze te­vékenységét.

Foglalkoztatási jogviszonyon bármely munka-vagy foglal­koztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára, vagy irányítása alatt végzett tevékenységet kell érteni.

A kérelem előterjesztésére, a csatolandó dokumentumok kö­rére, a feltételek teljesítettségének való megfelelésre, a jogor­voslatra és díjakra, valamint a szálláshely-bejelentési kötele­zettségre vonatkozóan lásd az általános szabályokat a tartózko­dási engedély általános szabályai alatt.

A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a hatóság összevont kérelmezési eljárás keretében bírálja el, ha a tartóz­kodási engedély iránti kérelmet előterjesztő tartózkodása meg­határozott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesíté­sére irányul (az a) pontban meghatározott eset). Ha a tartózko­dási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelme­zési eljárás keretében történik, a hatóság a döntést 90 napon be­lül hozza meg. Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási en­gedélyt összevont engedélyként állítja ki, amely tartalmazza a munkavállalási engedélyt és a keresőtevékenység céljából ki­adott tartózkodási engedélyt.

Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül ki­állításra (eseteit lásd a foglalkoztatási fejezetben az összevont kérelmezési eljárás alatt), a tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 2 év, amely alkalmanként legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. Ha a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt nem összevont engedélyként ál­lítják ki, akkor érvényességi ideje legfeljebb 3 év, amely alkal­manként legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható. Munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességéhez igazodik.

A hatóság a kérelem ügyében – kivéve az összevont kérel­mezési eljárást – 21 napon belül dönt.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján történő munka­végzés különösen az alábbi dokumentumokkal igazolható:

– foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt igazoló okirattal (például előzetes megállapodás vagy munkaszerződés), meghatá­rozott esetekben munkavállalási engedéllyel

– magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási szerződéssel;

– tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatával, valamint an­nak hiteles fordításával.

Ha összevont engedély kerül kiállításra, a jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően és az összevont engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

Ha a Hoá. önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet kíván folytatni, a tartózkodási cél különösen egyéni vállal­kozói igazolvánnyal, gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel, mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal igazolható. Gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségvi­selőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként a beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha

– a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelem­szerzési céllal létrejött – jogi személy legalább 6 hónapja fo­lyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább 3 ma­gyar állampolgárt vagy EGT-állampolgárt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy

– a kérelmező tartózkodása Magyarországon a gazdasági társa­ság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelem­hez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazda­sági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. Az üzleti tervben foglaltakat, hitelt érdemlően alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerződés, megbí­zási szerződés, megállapodás értékesítésre, beszerzésre vo­natkozó szerződés csatolásával.

A szükséges anyagi fedezet meglétét igazolni szükséges. A meg­élhetés különösen az alábbiakkal igazolható:

– Magyarországon vagy külföldön vezetett bankszámláról kiál­lított pénzintézeti igazolással;

– előző évi adóhatósági jövedelemigazolással;

– munkáltató általi jövedelemigazolással– külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló munkál­tatói és/vagy adóhatósági igazolással;

– más hitelt érdemlő módon.

Forrás: munkajog.hu