Dr. Ács Vera Judit Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve a különböző tartózkodási lehetőségeket és munkavégzési formákat dolgozza fel, ebből közölt részleteket a munkajog.hu.
1.2.3. A 90 napot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok
A magyarországi tartózkodás lehetséges céljait felsorolni lehetetlen. A Harmtv. a tartózkodás leggyakoribb céljait nevesíti s azokra külön szabályokat rendel. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a felsorolt célokon túl egyéb célú tartózkodásra is, azonban ennek keretében kereső tevékenység nem folytatható. Keresőtevékenységet az folytathat, aki rendelkezik szezonális munkavállalási vízummal, vagy keresőtevékenység folytatása céljából, vagy humanitárius célból, vagy családegyesítés céljából, vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy EU Kék Kártyával.
Keresőtevékenységet végez ugyanakkor a kutató is, aki kutatás céljából kap tartózkodási engedélyt, amely tartózkodást és kutatást biztosít egyszerre meghatározott kutatói kör számára.
1.2.3.1. Keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély
A Harmtv. meghatározza, hogy idegenrendészeti szempontból mi a keresőtevékenység, ki minősül a keresőtevékenység folytatójának. A fogalom sokkal tágabb kört fed le, mint a munkavállalási engedélyhez kötött vagy nem kötött tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatotti kör, mivel a definíció a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyon túl magában foglalja a vállalkozói, önállói vállalkozói tevékenységet és a gazdasági élet szereplőinek a gazdasági életben történő működéséhez szükséges szerepek, feladatok körét is.
Keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy
a) foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen;
b) önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson (vállalkozás);
c) a b) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét.
Foglalkoztatási jogviszonyon bármely munka-vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára, vagy irányítása alatt végzett tevékenységet kell érteni.
A kérelem előterjesztésére, a csatolandó dokumentumok körére, a feltételek teljesítettségének való megfelelésre, a jogorvoslatra és díjakra, valamint a szálláshely-bejelentési kötelezettségre vonatkozóan lásd az általános szabályokat a tartózkodási engedély általános szabályai alatt.
A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a hatóság összevont kérelmezési eljárás keretében bírálja el, ha a tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő tartózkodása meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányul (az a) pontban meghatározott eset). Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, a hatóság a döntést 90 napon belül hozza meg. Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki, amely tartalmazza a munkavállalási engedélyt és a keresőtevékenység céljából kiadott tartózkodási engedélyt.
Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra (eseteit lásd a foglalkoztatási fejezetben az összevont kérelmezési eljárás alatt), a tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 2 év, amely alkalmanként legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. Ha a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt nem összevont engedélyként állítják ki, akkor érvényességi ideje legfeljebb 3 év, amely alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható. Munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességéhez igazodik.
A hatóság a kérelem ügyében – kivéve az összevont kérelmezési eljárást – 21 napon belül dönt.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján történő munkavégzés különösen az alábbi dokumentumokkal igazolható:
– foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt igazoló okirattal (például előzetes megállapodás vagy munkaszerződés), meghatározott esetekben munkavállalási engedéllyel
– magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási szerződéssel;
– tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatával, valamint annak hiteles fordításával.
Ha összevont engedély kerül kiállításra, a jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően és az összevont engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.
Ha a Hoá. önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet kíván folytatni, a tartózkodási cél különösen egyéni vállalkozói igazolvánnyal, gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel, mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal igazolható. Gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként a beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha
– a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy legalább 6 hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább 3 magyar állampolgárt vagy EGT-állampolgárt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy
– a kérelmező tartózkodása Magyarországon a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. Az üzleti tervben foglaltakat, hitelt érdemlően alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával.
A szükséges anyagi fedezet meglétét igazolni szükséges. A megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható:
– Magyarországon vagy külföldön vezetett bankszámláról kiállított pénzintézeti igazolással;
– előző évi adóhatósági jövedelemigazolással;
– munkáltató általi jövedelemigazolással– külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló munkáltatói és/vagy adóhatósági igazolással;
– más hitelt érdemlő módon.
Forrás: munkajog.hu