A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése - írja az ado.hu.

– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

2024-től bővült a megőrzendő dokumentumok köre

A nyugellátásra való jogosultság és a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset, jövedelem nagyságrendjétől függ. Mindkét adat a foglalkoztatás során keletkezik.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Tny.) adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseinél a 99/A. §-ban rögzíti, hogy a foglalkoztatónak a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával (például munkaviszonyával) összefüggő, a szolgálati időről, vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat kell megőriznie a megadott időpontig.

A megőrzendő dokumentumok köre bővült a foglalkoztatási igazolásokkal a Tny. 99/A. § 2024. január 1-jétől hatályos módosítása alapján.

Változás 2025. január 1-jétől

A Tny. 99/A. §-a szerint fenti iratőrzési kötelezettség a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra, adatokra, foglalkoztatási igazolásokra vonatkozik.

Ezeket az iratokat, adatokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a foglalkoztató. Emlékeztető: a Tny. 18.§-a szerint a nyugdíjkorhatár az adott személy születési éve szerint kerül meghatározásra, az 1957-től születettek esetében ez a korhatár már a betöltött 65. életév.

A megőrzendő iratok fellelhetősége érdekében amennyiben a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, köteles bejelenteni fenti munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

Mulasztás esetén bírság

A Tny. 91.§-ában foglaltak szerint, ha a kötelezett a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetve a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, mulasztási bírságot köteles fizetni.

A Tny. 91.§-a 50.000 forinttól 500.000 forintig, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 1.000.000 forintig terjedő összegben határozza meg a mulasztási bírság összegét.

Méltányossági lehetőség

A kiszabott mulasztási bírság összegének megfizetésével kapcsolatos fizetési nehézség esetén kérelemre lehetőség van a mulasztási bírság tartozás méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezésére.

Jó tudni

A szolgálati idő igazolása, számításba vétele a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján történik.

Ha egy adott időszakra vonatkozó szolgálati idő adat nem szerepelne a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásában, a Tny. 43.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint történhet a szolgálati idő figyelembevétele.

E szerint a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati idők a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, igazolással, vagy annak hiteles másolatával, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy egyéb hitelt érdemlő módon bizonyíthatóak.