Elmondjuk, ki mikor és hogyan lehet átalányadózást választó egyén vállalkozó, és azt is, hogy miként kell kiszámolni a vállalkozói jövedelmét. Fontos tudnivalók a régi kata utáni korszakra - olvasható az ado.hu-n.

A régi kata adózási forma hatályon kívül helyezésével előtérbe kerültek az Szja tv. átalányadózásra vonatkozó szabályai, tekintettel arra, hogy számos régi kata-alany egyéni vállalkozó számára ez az adózási forma jelent reális alternatívát az adókötelezettségek teljesítése során. Természetesen az nem jelenthető ki egyértelműen, hogy mindenki számára ez jelenti a kedvezőbb adózási formát a vállalkozói jövedelemadózással szemben, ez minden esetben egyéni mérlegelést és adótervezést igényel.

A működő egyéni vállalkozó az adóév egészére átalányadózást választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg, valamint a választás évében várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2021-ben 20 088 000 forintot, 2022-ben 24 millió forintot). Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben, valamint az adóévben várható vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét (2021-ben 100 440 000 forintot, 2022-ben 120 millió forintot). A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege ezeket a bevételi értékhatárokat megemeli, de a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összege nem számít vállalkozói bevételnek, e bevételre tekintettel az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint kell elszámolni.

A tevékenységet folytató, személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az átalányadózás következő adóévre történő választásáról az előző évre benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban nyilatkozhat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig. Ez a nyilatkozat a bejelentési határidő után nem pótolható és visszavonásig érvényes, vagyis nem kell minden évben megismételni, amennyiben továbbra is átalányadózóként kívánja teljesíteni az adókötelezettségeket. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata) szerinti adózásból év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga attól függetlenül, hogy milyen tevékenységeket folytat. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az átalányadózás választását a nyilvántartásba vétellel egyidőben jelentheti be, valamint az ő esetében a várható adóévi bevételi értékhatár számítása során időarányosítani kell.

A 2022. augusztus 31-ig a régi kata alanya esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást kívánja alkalmazni, a fenti szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

1. A régi kata alanya az átalányadózásra vonatkozó választását 2022. október 31-ig jelentheti be az állami adóhatóság részére az ONYA-n vagy a működési formájának megfelelően a ’T101 vagy ’T101E jelű adat- és változásbejelentő nyomtatványon. Ebben az esetben az átalányadózás alkalmazására való jogosultság 2022. szeptember 1-jétől jön létre.
2. A bevételi értékhatárnak való megfelelés vizsgálata során a választás évét megelőző évre vonatkozó bevételi korlátra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.
3. A 2022. augusztus 31-ig a régi kata alanya akkor is választhatja az átalányadózást, ha a régi kata alanyiságát megelőzően átalányadózó volt, és az átalányadózás megszűnés vagy megszüntetése évét követően még nem telt el 4 adóév.
4. Az átalányadózás ezen adózói kör tekintetében mindaddig alkalmazható, ameddig a 2022. augusztus 31-ét követően 2022. december 31-ig megszerzett vállalkozói bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozói bevétel alapulvételével, a tevékenységére vonatkozó, az Szja tv.-ben szabályozott költséghányad figyelembevételével állapítja meg. Az általános költséghányad 40 százalék, bizonyos szolgáltatási tevékenységek esetében (például fodrászat, szépségápolás, építőipari, taxis szolgáltatás) esetében 80 százalék, míg kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 90 százalék. Ha az egyéni vállalkozó több tevékenységet is folytat, melyből bevétele is származik, akkor a költséghányadba történő besorolás attól függ, hogy minden tevékenysége, amelyből bevétele származott, azonos költséghányad alá tartozik-e. Amennyiben nem, úgy az egyéni vállalkozó csak az alacsonyabb költséghányadalkalmazására jogosult. Ugyanez igaz akkor is, ha a tevékenységek év közbeni változása eredményezi azt, hogy eltérő költséghányad alkalmazására lesz jogosult – azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a változást megelőzően szerzett bevételeire is csak ez az alacsonyabb költséghányad alkalmazható. Adott költséghányad alkalmazása tehát nem attól függ, hogy az adott TESZOR-számmal azonosított tevékenység ÖVTJ-kódja szerepel-e az egyéni vállalkozó tevékenységi körében, hanem hogy abból szerez-e ténylegesen bevételt.

A 2022. augusztus 31-ig kata alany esetében az alkalmazott költséghányad megállapítása során a 2022. szeptember 1-jétől megszerzett bevételeket kell figyelembe venni, vagyis nem releváns az, hogy milyen tevékenységekből származott a régi kata szerinti bevétele.

Az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelemből az éves minimálbér felét (2022-ben 1 200 000 forintot) meg nem haladó rész adómentesnek minősül. Az adómentes jövedelmet nem kell arányosítani év közbeni átalányadózás választása esetén sem. Ezen adómentes értékhatár feletti jövedelem az összevont adóalap részeként adózik, vagyis az adóköteles jövedelemmel szemben adóalap-kedvezmények (például családi kedvezmény, 25 év alattiak kedvezménye) érvényesíthetők. Az adóköteles jövedelem tekintetében az egyéni vállalkozónak negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig 15 százalék adóelőleg-fizetési kötelezettsége van, melyet bevallani az adóévet követően benyújtandó szja-bevallásban kell.

A katával hasonló módon az átalányadózás alkalmazása során nem történik tételes költségelszámolás, azonban az átalányadózónak a felmerült költségszámláit az átalányadózás időszakában is gyűjtenie kell, különös tekintettel arra, hogy amennyiben az átalányadózásra való jogosultságát év közben elveszti a bevételi értékhatár átlépése, számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság okán, úgy az adóév elejéig visszamenőleg szűnik meg az átalányadózásra való jogosultsága, és a bevételeivel az adóév elejétől kezdve a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell elszámolni.

Forrás: ado.hu