A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény (továbbiakban: Törvény) 2016. január 1-én lépett hatályba. A jogszabály rendelkezéseinek célja a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése, az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése, az ügyintézési határidők lerövidítése, ezáltal az ügyfelek terheinek csökkentése – írja az ado.hu.

A törvény általános, valamennyi közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó, és különös, az egyes hatósági ügyfajtákra vonatkozó szabályokat tartalmaz.

A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak 2016. évi módosítása miatt szükségessé vált az egyes ágazati hatósági ügycsoportokban is a szabályok hozzáigazítása az általános eljárási szabályokhoz.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban TnyR.) a következőkben bemutatásra kerülő rendelkezésekkel kapcsolódik az új szabályokhoz. 

Ügyintézési idő

2016-tól a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) szerinti általánosnál (21 nap) hosszabb ügyintézési időt csak törvény állapíthat meg. Erre figyelemmel már csak a Tny-ben találunk az ügyintézési időre vonatkozó szabályt, huszonkét munkanapban meghatározva a nyugdíjügyeknél az általános ügyintézési időt (Tny. 72.§. (1) bekezdés).

A TnyR-ben már nem szerepel ügyintézési időre vonatkozó szabály. Ha az eljárásban az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálni kell (pl. özvegyi nyugdíjnál az özvegy megváltozott munkaképességét) az ügyintézési idő a korábbi negyven munkanapról harmincöt munkanapra változott.

Különleges ügyintézési idő kapcsolódik a tárgyévi valorizációs szorzószámok megjelenéséig (március hó vége) nyugdíjelőleg folyósításával érintett ügyekhez, ahol a nyugdíj végleges összegét a szorzók hiányában március végéig nem lehet megállapítani. 

Ezekben az esetekben az ügyintézési határidő a tárgyév április 15-én telik le, ha a nyugdíjkérelem elbírálására vonatkozó általános ügyintézési határidő április 15. előtt telne el
(Tny. 72. § (2) bekezdés). 

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadásának határideje tíz munkanap (Tny. 72. § (3) bekezdés).

Nincs határidő hosszabbítás

Fontos ügyintézési időt szabályozó új rendelkezés az ügyintézési idő meghosszabbítási lehetőségét megszüntető szabály. 

(Korábban az ügyintézési határidőt az igazgatási szerv vezetője egy alkalommal az ügyintézési idővel azonos tartammal indokolt esetben meghosszabbíthatta).

A Tny-ben a korábbi, az ügyintézési határidő meghosszabbítását lehetővé tevő szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek. 

Pl. a Tny. 96/B § (6) bekezdésében már nem találjuk az adategyeztetési eljárás ügyintézési határidejének korábbi hatvan nappal történő meghosszabbítási lehetőségét. 

A korábban a TnyR. 66/A §-ában található, az általános, huszonkét munkanapos ügyintézési határidő legfeljebb huszonkét munkanapos meghosszabbítási szabálya is hatályon kívül helyezésre került. 

Új – sommás eljárás

Azokban a kérelemre induló ügyekben, amikor a döntés meghozatalához minden szükséges feltétel a hatóság rendelkezésére áll a tényállás tisztázásához a hatóságnak azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül döntést kell hoznia.

Ez az ún. sommás eljárás, melynek további feltétele, hogy az ügyben ne legyen ellenérdekű fél, és az  eljárásra irányadó ügyintézési idő ne haladja meg a két hónapot, vagy a hatvan napot. 

Nyugdíj ügyeknél sommás eljárásra kerülhet sor például a nyugdíj melletti keresőtevékenység alapján kért fél százalékos nyugdíjnövelés megállapítása iránti kérelemnél (Tny. 22/A §), vagy méltányossági nyugdíj emelés, egyszeri segély engedélyezésére vonatkozó kérelmek esetében.

Azokban az ügyekben, ahol a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn (pl. nem áll minden adat rendelkezésre) az általános határidejű eljárás lefolytatására kerül sor.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról (Tny. 72.§ (4) bekezdés).

Határidő túllépés

A nyugdíj eljárások fő szabályként költség és illetékmentesek, néhány ügyfajta azonban illetékköteles. 
Ilyen ügyfajta például a tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló kérelem, ahol általános tételű eljárási illetéket kell fizetni 
(Tny. 81.§ (2) bekezdés).

Ezekben az esetekben a két hónapos ügyintézési idő túllépése esetén az igazgatási szervet az általános tételű illeték összegének megfelelő fizetési kötelezettség terheli az ügyfél részére.

Amennyiben az eljárás illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj mentes, az ügyintézési határidő eredménytelen letelte esetén tízezer forintot kell fizetnie az igazgatási szervnek az ügyfél részére (Ket. 71/A § (2) bekezdés).

A fentiekben ismertetett függő hatályú döntés nyugdíj ügyekben is a kérelemre induló eljárásokban alkalmazandó, így a hivatalból induló nyugdíjeljárásokban, pl. a nyugdíj melletti keresőtevékenységnél az éves kereseti korlát túllépéséről tett bejelentés nyomán az ellátás felfüggesztésére vonatkozó ügyintézésnél erre nem kerül sor.

Szintén nem kerül sor függő hatályú döntés kiadására például az ügyfél kérelmére induló adategyeztetési eljárásban, mert ott az ügyintézési idő a Tny. 96/B § (6) bekezdése szerint hatvan nap , melybe nem számít bele az ügyfél által a közölt szolgálati időre tett visszajelzés hivatalhoz történő beérkezéséig eltelt idő. 

Hiánypótlási felhívás

Számos ügyben előfordulhat, hogy az ügyfél az eljárás megindításakor nem nyújt be minden, a kérelem elbírálásához szükséges iratot a hatósághoz, és a hivatal hiánypótlási felhívást küld részére. 

Ebben a felhívásban meg kell jelölni a hiánypótlásra biztosított határidőt is, amely az új rendelkezés szerint legfeljebb negyvenöt nap lehet.

Közös érdek azonban az ügyek mielőbbi lezárhatósága érdekében az adott esetben éppen csak   szükséges hosszúságú határidő alkalmazása, amely néhány nap is lehet. 

A hiánypótlási határidő jelenleg már beleszámít a teljes (hatvan napos) ügyintézési időbe, ha az ügyfél a határidőben nem tesz eleget a felhívásnak, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján fogja elbírálni a kérelmet, amely a szükséges adatok hiányában elutasításra is kerülhet. 

Belföldi jogsegély

Ha az ügy elbírálásához más hivataltól kell adatot, iratot kérni, ún. belföldi jogsegély megkeresés történik. 

Az ügyek mielőbbi befejezhetősége érdekében a hatóságok elektronikus úton végzik ezt a feladatot. 

A Tny. törvényi felhatalmazás alapján, az ügyek jellege miatt tartalmazhat a Ket. öt napos belföldi jogsegély megkeresés teljesítésére vonatkozó határidejétől eltérő rendelkezést. 

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a belföldi jogsegély kérelmet tizenöt munkanapon belül kötelesek teljesíteni (Tny. 71. (1) bekezdés).

Ez a határidő huszonkét munkanap lehet, ha a kért adatok beszerzéséhez hatósági ellenőrzést kell lefolytatni.

A belföldi jogsegély eljárás miatt 2016-tól a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidő nem hosszabbítható meg. 

Eljárás felfüggesztése

2016-tól az eljárás felfüggesztése csak kivételes esetben fordulhat elő. 

A Tny. csak abban az esetben teszi ezt lehetővé, ha a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a hozzátartozó bíróság által eltűntté, holttá nyilvánítása iránti eljárást kell kezdeményezni, vagy az ügyfél hatósági bizonyítvány kiadását kéri, 1955-től született, és vele hivatalbóli adategyeztetési eljárást még nem folytattak le. 

Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti eljárás, illetve a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás felfüggesztendő a kapcsolódó másik eljárásra tekintettel
(Tny. 44/F §, 96/E § (2) bekezdés b) pont).

Fellebbezési eljárás

Jelentős változás következik be 2016. januárjától a másodfokú hatósági eljárásban. 

Ettől az időponttól ugyanis a másodfokú hatóság, ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

Korábban a tényállás tisztázatlansága miatt a másodfokú hatóság új eljárás lefolytatására utasíthatta az  első fokú hatóságot, egy teljes újabb első fokú eljárást elrendelve.

Szintén nagyon fontos változás, hogy az ügyfél a fellebbezést köteles megindokolni, azaz megnevezni, hogy a tényállást, vagy a jogszabály alkalmazást vitatja-e, és miért. 

Lényeges új szabály, hogy a fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amely az ügyfél előtt már az elsőfokú döntés meghozatala előtt ismert volt. 

Forrás: ado.hu