Kötelező-e az alkalmi munkavállalók előzetes (munkába lépést megelőző) foglalkozás-egészségügyi vizsgálata? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Az alkalmi munkavállalásra egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 201–203. §-ai vonatkoznak, másrészt pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.). Természetesen a munkavédelmi törvényre is figyelemmel kell lenni.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) így rendelkezik a fentiekhez kapcsolódóan:

  1. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
    a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
    b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
    c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
    d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

Az Efo tv. az Mvt.-t ezzel rendeli alkalmazni:

  1. § Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

A munkáltató tehát úgy tud megfelelő módon meggyőződni arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személy az adott munka elvégzésére alkalmas, hogy figyelembe veszi a munkavállaló számára kiállított foglalkoztathatósági szakvéleményben foglaltakat.

Ezzel összefüggésben pedig az alkalmassági vizsgálatok szabályait megállapító 33/1998. (VI.24.) NM rendelet így rendelkezik:

16/A. § *  (1) *  Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára
a) a munkáltató vagy
b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.
(2) *  A foglalkoztathatósági vizsgálatról
a) a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató,
b) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy
c) az elhelyezkedni kívánó személy által választott – foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező – háziorvos foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményező viseli.
(4) *  A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.

Forrás: adozona.hu