A munkáltató – bizonyos korlátok között – akkor is elállhat a versenytilalmi megállapodástól egyoldalú nyilatkozattal, ha az elállás jogát a felek a megállapodásban nem kötötték ki kifejezetten, áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítéletében. A verdikt egyben azt is jelenthet, hogy a bíróságok egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre, magyarázza a KCG Partners Ügyvédi Társulás.

Versenytilalmi megállapodást általában a munkaviszony kezdetén kötnek a munkáltatók munkavállalójukkal, ha – jogos gazdasági érdekeik védelme érdekében – a munkaviszony megszűnését követően szeretnék korlátozni vagy kizárni azt, hogy munkavállalójuk a náluk megszerzett tudást felhasználva a versenytársuknál helyezkedjen el. Mivel a versenytilalmi megállapodás a felek jogviszonyát, magatartását a munkaviszony megszűnését követően hivatott alakítani, sokszor évek telhetnek el addig, amíg a „fiókban porosodó" versenytilalmi megállapodás hatályba lép és valódi jelentőséghez jut.

Az eltelt hosszú idő alatt pedig jelentősen változhat a munkáltatónak a versenytilalmi megállapodás fenntartásához fűződő érdeke. Egyértelmű jogi szabályozás hiányában azonban a gyakorlatban sok problémát okoz, hogy a sok esetben jogi képviselő közreműködése nélkül elkészített versenytilalmi megállapodás nem tartalmazza a munkáltató elállási jogát. Azaz azt, hogy a munkáltató a munkaviszony végéig egyoldalúan legyen jogosult eldönteni, hogy fenntartja-e a versenytilalmi megállapodást.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, egyik közelmúltban hozott elsőfokú ítéletében – a szerződéses szabadság elvéből levezetve – kimondta, hogy a munkáltató, bizonyos feltételek fennállása esetén, akkor is jogosult lehet egyoldalú jognyilatkozattal elállni a versenytilalmi kikötéstől, ha az elállás joga a versenytilalmi megállapodásban nem került kifejezetten kikötésre.

 A döntés arra utal, hogy a bíróságok vélhetően egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre. Amennyiben pedig a munkáltató még a munkaviszony vége előtt áll el a versenytilalmi megállapodástól, a munkavállalót nem feltétlenül éri érdeksérelem – magyarázzák dr. Csengery Levente és dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkajogi csapatának ügyvédei. Ekkor ugyanis a munkavállaló a versenytilalmi kötelezettségének teljesítését még nem kezdte meg, hiszen a munkaviszonya még fennáll, a munkaviszony megszűnését követően pedig magatartását a munkáltató egyértelmű nyilatkozatához tudja igazítani. Hiszen amennyiben a munkáltató közli vele a munkaviszony fennállása alatt, hogy eláll a versenytilalmi megállapodástól, a munkavállaló számára is egyértelmű, hogy nem köti őt az álláskeresésében a megállapodás és szabadon elhelyezkedhet akár a konkurenciánál is.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete még nem jogerős.

 

Forrás: munkajog.hu


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ