Felnőttképzés keretében zajló nyelvi oktatás esetén, ha nincs a munkaköri leírásban/munkaszerződésben kikötve a kötelező nyelvtudás, azonban a való életben egyre gyakrabban lenne szükség rá, hogy a dolgozók az idegen nyelvű dokumentumokat is megértsék, emiatt a munkáltató szeretné biztosítani a nyelvoktatást, bérként adózik a tanfolyam vagy adómentesen juttatható? Szükséges lenne valahol lefektetni (ha igen, milyen dokumentumban), hogy milyen indokok miatt szeretne a cég nyelvórát biztosítani, mert egyébként tao-növelő tétel is lenne? – kérdezte az Adózóna olvasója. Kiss Péter, a TruTax Kft. adószakértője válaszolt.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 4. paragrafus (2a) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy milyen esetekben nem keletkezik bevétele egy magánszemélynek, ha a munkavégzéséhez kapcsolódóan valamilyen juttatásban részesül. Ennek megfelelően nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

A fentiek alapján tehát az idegen nyelvi képzés díja adott esetben adómentes lehet, ha arra a munkavállalónak a munkafolyamat ellátásának hatókörében valóban (a gyakorlatban is) szüksége van, és a képzés iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül. A jogszabályi előírások alapján a képzés, illetve jelen esetben az idegennyelv-használat szükségességét nem kötelező írásban rögzíteni, ugyanakkor javasolt megtenni a későbbi alátámaszthatóság érdekében.

Az iskolarendszeren kívüli képzést az szja-törvény 3. paragrafusának 86. pontja szabályozza. E szerint az iskolarendszeren kívüli képzés olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Ha a fentiekben hivatkozott jogszabályi előírások által meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor főszabály szerint az adott képzés a felek közötti jogviszony alapján (munkaviszony esetén bérként) adóköteles.

Forrás: adozona.hu