Javarészt olyan cégeknél kereste a hatóság a munkaidőkerettel kapcsolatos visszaéléseket, ahol nem vezettek be ilyet több évre – derül ki a célvizsgálatról szóló jelentésből – írja a Népszava.

Nem igazolódott be, hogy a munkaidőkeretben le nem dolgozott mínuszórákat a cégek munkabérelőleg címén visszakövetelik – bizonygatja több helyen is a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ez irányú, cikkünk nyomán indult célvizsgálatáról szóló, nemrég közzétett jelentés. Ezt azzal indokolják, hogy csupán egy esetben fordult elő „állásidővel kapcsolatos, munkabérből történő szabálytalan levonás”.

Egy Bács-Kiskun megyei gépipari cég a kényszerű leállások miatt nem tudott folyamatosan munkát adni dolgozóinak, ezért a hat hónapos munkaidőkeret végén 70 munkavállaló áprilisi béréből levonta a jogszerű távollét idejére kifizetett díjazást.

Az ellenőrzés után a levont összegeket a szeptemberi és októberi bérekkel együtt visszautalták. A jelentésből azonban az is kiderül, hogy a hatóság nem feltétlen ott kereste a problémát, ahol az jó eséllyel előfordulhatott (volna). Nem csak azokon a munkahelyeken vizsgálódott a hatóság ugyanis, ahol éltek a rabszolgatörvény adta munkaidőkeret lehetőségével.   A célvizsgálatot 759 vállalkozásnál folytatták le, de ezeknek csak a harmada tevékenykedik a hosszabb munkaidőkeretet jellemzően alkalmazó, és a kényszerű gyárleállások miatt ledolgozatlan munkaórákat felhalmozó gépiparban és feldolgozóiparban. A vizsgált cégek másik harmada a kereskedelemből került ki, ahol szintén alkalmaznak, de csak legfeljebb 4 - a járvány első hullámaiban 8 - hónapos munkaidőkereteket, mínusz órák pedig elvétve gyűlnek fel. Az ellenőrzött vállalkozások további 13 százaléka viszont a vendéglátás, 5 százaléka az építőipar, 3 százaléka a vagyonvédelem ágazatokból került ki, ahol nem jellemző a munkaidőkeret.

 Az ellenőrzésbe bekerült csaknem 11 ezer munkavállalót tekintve jobbnak tűnik a célzás, hiszen háromnegyedük a gépiparban és a feldolgozóiparban dolgozik.

Ám ez csak annak köszönhető, hogy ezekben az ágazatokban nagy létszámmal működnek a cégek, így elég féltucatot ellenőrizni, hogy máris ezres nagységrendben érintse a dolgozókat a vizsgálat. Ettől azonban még nem akadnak fenn a rostán nagyobb eséllyel a jogsértő munkáltatók.

A célvizsgálatot az innovációs tárca azért rendelte el október közepén, mert mint azt a Vasas Szakszervezeti Szövetségtől kapott információk alapján megírtuk: az autó-, gép- és elektronikai iparban több vállalat is arra készült, hogy a kényszerű leállások kapcsán felhalmozódott ledolgozatlan órákat pénzben követelje vissza a munkavállalóktól. Két vállalkozásnál már le is vontak a dolgozók béréből, másutt „csak” bejelentették a szándékot. Nem írtuk viszont, hogy ezek a levonások gyakran megtörténtek már (amit a jelentés cáfolni igyekszik), hiszen - a kormánytöbbségnek köszönhetően - a járvány ideje alatt több évre meghosszabbíthatóvá vált munkaidőkeretek többsége csak év végén, vagy jövő tavasszal jár le. Vagyis a cégek ezt követően vonták volna le a mínusz órák díjazását, amennyiben addig sem sikerül azokat ledolgoztatni. „A bűnbeesés határideje még nem történt meg, az ellenőrök a cégek többségénél legfeljebb a szándékkal találkozhattak volna. Információink szerint találkoztak is, de ez nem szerepel a jelentésben” – fogalmazott lapunknak László Zoltán, a Vasas alelnöke. Megjegyezte: az általa jelzett két bérlevonás közül egyik sem lehet azonos azzal, amelyet hasonló jogsértés miatt a vizsgálati jelentés említ. Abban ugyanis egy Bács-Kiskun megyei gépipari cégről van szó, a Vasas által jelzett esetek pedig Komárom-Esztergom megyében, egy fémipari és egy műanyagipari cégnél történtek.

A szakszervezeti vezető megjegyezte: konkrét cégneveket nem mondhat, mert az ott dolgozók, illetve a helyi szakszervezeti vezetők innák meg a levét (konkrét cégneveket a jelentés sem említ), de ennyiből is látszik, már legalább három helyen fordult elő jogtalan levonás, holott a munkaidőkeretek többsége még nem is járt le.

Vagyis egyáltalán nem volt megalapozatlan a híresztelés

– utalt László Zoltán a vizsgálat lezárása után kiadott tárcaközleményre, amelyben Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár alaptalan baloldali híresztelésnek nevezte a szakszervezet problémafelvetését. A Vasas alelnöke szerint a hatósági jelentés azt igyekszik bizonyítani, hogy nem sérültek a munkavállalói jogok, és a munkaidőkerettel nincsen semmi probléma. Közben javarészt olyan cégeknél vizsgálódtak, ahol nincs is többéves munkaidőkeret.

A szakszervezeti vezető sajnálja, hogy „a minisztérium a saját munkáját nem tudja helyesen értékelni”. Végre úgy működtek a dolgok, ahogyan annak mindig is kellene: a szakszervezet jelez egy jogsértést, a tárca hatósági vizsgálatot rendel el, s ennek hatására a munkáltatók elállnak a jogsértéstől. Ezt sikerként kellene elkönyvelni, nem pedig azt mondani, hogy nem is volt probléma – hangoztatta a László Zoltán. Elmondta azt is: a munkáltatók egy része – főként azok, amelyek nem elég tőkeerősek - továbbra is keresi a lehetőséget, hogy ledolgoztassák vagy visszaszerezzék a mínusz órák költségét. Két helyen például a ledolgozatlan órák arányában levontak a dolgozók a cafeteria-juttatásából.

 A vállalatok többsége azonban megértette, hogy a dolgozóik megtartása érdekében ezt el kell engednie, ezért - készülve az ellátási láncok jövő tavaszra várt helyreállására és a termelés újbóli beindulására - most már inkább benyelik ezt a veszteséget. Mást úgy sem tehetnek, hiszen a törvény szerint a munkaidőkeret végén a mínuszórákat a cégnek jóvá kell írnia. A Vasas alelnökének tapasztalatai szerint a legtöbb vállalat ugyanakkor már nem szeretne a kifutó helyett ismét több éves munkaidőkeretet bevezetni, főként csak 4-6 hónapos időszakokban gondolkoznak.       

Három éve szavazták meg a rabszolgatörvényt

Az éppen három éve megszavazott, tüntetéssorozatot is kiváltó „rabszolgatörvény” tette lehetővé, hogy a cégek 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a megrendelések mennyiségéhez a dolgozók munkaidejét. Ha kevés a megrendelés, a munkavállalók kevesebbet dolgoznak, de megkapják az alapbérüket. Ha később több lesz a megrendelés, a mínuszórákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók továbbra az alapfizetésüket kapják - túlóradíj nélkül. A járványra hivatkozva tavaly egy időre a szakszervezetek egyetértési jogát is elvette a kérdésben a kormány, így akkor a cégek egyoldalúan vezethettek be 2 éves munkaidőkeretet, vagy meghosszabbíthatták a meglévőt. Tucatszámra éltek is a lehetőséggel, hiszen akkor még senki nem számolt azzal, hogy a járvány után a chipek tartós hiánya miatt is vissza kell majd fogni a termelést. A mínusz órákat így az akadozó ellátási láncok és az alkatrészhiány miatt továbbra sem tudják ledolgoztatni a cégek. 

Forrás: Népszava