A gyakorlatban igen gyakran összekeveredik az ügyvezető és a cégvezető fogalma. Szinte szinonimaként használják ezt a két kategóriát. A két fogalom jelentésének tisztázása azért fontos, mert a cégvezetők és az ügyvezetők eltérő jogviszonytípusok alapján láthatják el a tevékenységüket. A magánszemélynek a vállalkozással létesített polgári jogi jogviszonya pedig befolyásolja, hogy milyen juttatásokat kaphat. A fogalmak tisztázásában segítségünkre van a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk). Az ado.hu cikke.

A Ptk. 3:113. § (1) bekezdése kimondja: „A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A Ptk. meghatározása szerint a cégvezető a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében kerülnek kinevezésre. Nagyobb vállalkozás esetében a különböző telephelyeken vagy fióktelepen akár több korlátozott hatáskörű cégvezető is tevékenykedhet. Az ügyvezetővel ellentétben a cégvezető mindenképpen munkaviszonyban dolgozik, feladata pedig az operatív vezetés. Az ügyvezetés általános képviseleti jogot biztosíthat a számára, így döntési jogkörrel is felruházható. A cégvezetők juttatásaira ugyanazok az adó és járulékfizetési szabályok vonatkoznak, mint bármely más alkalmazott munkabérére, ezért a cégvezetők juttatási rendszerére külön nem érdemes kitérni.

Az ügyvezető a gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Ezt a szerepkört egy vagy több személy is betöltheti, amennyiben a törvényben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi tényezőknek megfelelnek.

Az ügyvezető nem szerezhet részesedést másik azonos főtevékenységet megjelölő gazdasági szervezetben. Feladatkörét az alapító okirat és a vállalkozás tulajdonosa(i) határozzák meg, ám alapvetően a mindennapi működéshez szükséges teendőket látja el, így gondoskodik a szerződések előkészítéséről, tárgyal, munkaerőt szervez, s gondoskodik a szükséges alapanyagok és eszközök beszerzéséről is. Döntési jogköre – tehát aláírási joga is – van a munkaköréhez kötődő területeken. Tevékenységéért bizonyos mértékben kártalanítási és kártérítési felelősséggel tartozik.

A Ptk. 3:112. §-a értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint:

• megbízási jogviszonyban (2013. évi V. törvény), vagy
• munkaviszonyban láthatja el (2012. évi I. törvény).

Az ügyvezető lehet:

• természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy,
• belföldi vagy külföldi illetőségű,
• tagi jogviszony keretében a természetes személy lehet főfoglalkozású, többes jogviszonyos, vagy kiegészítő tevékenységet folyatató.
• nem közreműködő tag esetében az ügyvezető lehet „aktív dolgozó”, kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas), vagy akár nappali tagozatos diák is.

A személyi jövedelemadóztatást nem befolyásolja, de a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a járulékfizetési kötelezettséget igen, hogy az érintett magánszemély biztosítottnak minősül-e.

Kapcsolódóan sok kérdés is felmerülhet (a teljesség igénye nélkül):

• Betölthető-e az ügyvezetői poszt részmunkaidőben (a Ptk. előírásaira is gondolva)?
• Kell-e középfokú végzettség vagy diploma, esetleg meghatározott más képesítés a teendők ellátásához?
• Mekkora a legkisebb összegű munkabér, amit az ügyvezető kaphat?
• Figyelembe kell-e venni a járulékalap-minimum szabályokat?
• Lehet-e nulla forint a megbízási díj összege?
• Milyen devizanemben fizethető a munkabér, megbízási díj és egyéb pénzbeli juttatások?
• Kiküldetés esetén mekkora összegű napidíj illeti meg?
• Milyen költségtérítésre jogosult az ügyvezető?
• Milyen juttatásokra jogosult és milyen juttatásokat kaphat ügyvezetőként?
• Kaphat-e munkáltatói kölcsönt kedvezményesen?
• Kaphat-e „testre szabott” különleges juttatásokat?
• Lehet-e az ügyvezető alkalmi munkavállaló?

Mint az a fentiekből is látszik, igen összetett a kérdés, de akár bonyolítsuk tovább. Az ügyvezető juttatása (a teljesség igénye nélkül) lehet:

• munkabér, jutalom, prémium, túlóra, pótlék stb;
• végkielégítés (törvényi kötelezettségnek megfelelő vagy azt meghaladó);
• megbízási díj;
• tagi jövedelem;
• munkáltató, kifizető által önként adott juttatás (pénzben és természetben), amely tartozhat az Szja tv. 70. , 71. 72. §-a alá, lehet adómentes vagy jogviszonynak megfelelően adózó;
• jogszabály által kötelezően adandó juttatások (pl. munkaruha juttatás);
• költségtérítés (kötelező és önként adott),
• osztalék;
• értékpapír, stb.

Forrás: ado.hu