A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől szerzett keresetek alapján kell meghatározni. Szükség lehet azonban korábbi keresetek figyelembe vételére is - hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.

Mikor kell figyelembe venni 1988, vagyis a személyi jövedelemadó bevezetése előtti kereseteket is a nyugdíjszámítás során?

A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig - az átlagszámítási időszakban - elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

Ha az átlagszámítási időszak napjai számának legalább a felében rendelkezik az érintett személy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, akkor a havi átlagkeresetet a tényleges, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset alapján kell meghatározni.

Ha az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni.

Vagyis ha valaki az 1988. január 1-jétől - a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időtartam naptári napjainak legalább a felére nem rendelkezik nyugdíjjárulék alapját képező keresettel, akkor 

a nyugdíjszámítás során az átlagszámítási időszakban szerzett kereseteit az 1988 előtti legközelebbi időszak keresetével kell kiegészíteni, hogy az így összesített napok száma elérje az átlagszámítási időszak napjai számának a felét.

Ilyen esetben 1987. december 31-étől kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott.

Például ha valaki 2021. augusztus 21-i kezdőnappal kéri megállapítani a nyugdíját, akkor 1988. január 1-jétől az átlagszámítási időszak hossza 12.286 nap. Ha ennek a felére, azaz legalább 6.143 napra ebben az időszakban az érintett személy nem szerzett járulékalapot képező keresetet, hanem például 6.100 ilyen napja volt csak, akkor a hiányzó 43 napot 1987. december 31-étől visszafelé lépegetve kell összeszedni.

Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor azokra az átlagszámítási időszak fele tartamához hiányzó naptári napokra, amelyeken nyugdíjalapot képező keresete nem volt, a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.

Ha az érintett személynek például 2019-ben nem volt három hónapig semmilyen keresete, és ez a nyugdíjmegállapítás napjához legközelebbi olyan időszak, amelyre a minimálbér pótlásának szabálya alkalmazható, akkor a példa szerint hiányzó 43 napot e kereset nélküli időszaknak a nyugdíjmegállapítás napjához legközelebb eső utolsó 43 napjára lehet érvényesíteni úgy, hogy a 2019-ben érvényes 149 ezer forintos minimálbér 43 napra eső összegét is hozzáadják a 2019-ben szerzett keresetekhez, majd ezen összeg alapján számítják ki az adott évben szerzett nettó kereset összegét.

Forrás: napi.hu