Az ado.hu cikkében az unoka, illetve a testvér árvaellátását és a szülői nyugdíjat ismertetjük részletesen.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult (ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is), akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban, közösen nevelik.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.

Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadja örökbe.

Fentieket tekinthetjük az árvaellátás általános eseteinek.

Ritkán előforduló az az élethelyzet, amikor a testvér, vagy az unoka részére kell árvaellátást megállapítani.

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Ez a megoldás azonban nem érinti, nem zárja ki a gyermek eltartására egyébként köteles személy tartási kötelezettségét.

Ezért abban az esetben, ha a gyermek tartására kötelezett hozzátartozó a gyermek eltartására képessé válik, a testvér, vagy unoka árvaellátásának folyósítása szünetelni fog. Az árvaellátás folyósítása a szünetelésről szóló határozat közlését követő hónap első napjától fog szünetelni.

Az unoka, vagy testvér is ugyanolyan feltételek, szabályok szerint lesz jogosult az árvaellátásra, mint a gyermek. Tehát részükre is tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Egy másik, szintén ritkán előforduló hozzátartozói nyugellátás a szülői nyugdíj. Ez a nyugellátás azon a nehéz élethelyzeten segít, amikor egy alacsony jövedelmű, vagy jövedelem nélküli szülőt felnőtt gyermeke támogatja anyagilag, és ez a gyermek előbb meghal, mint a szülő, aki így anyagi támasz nélkül marad. Ekkor segít a szülői nyugdíj.

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akit gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta, és a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy hatvanöt év feletti.

Az ellátás szempontjából megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb.

A szülő akkor minősül túlnyomórészt eltartottnak, ha jövedelme (nyugellátása) gyermeke elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

Szülői nyugdíjra az a nevelőszülő is jogosult, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

A szülői nyugdíj mértéke harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű a szülői nyugdíj annak a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű szülőnek, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

Ha többen jogosultak egyidejűleg a szülői nyugdíjra, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

Forrás: ado.hu