Egy varrodában dolgozó a napi 8 órás munkaviszonya mellett a munkáltatójától otthon elvégezhető munkát, varrni valót is kap, amit akkor csinál meg, amikor tudja, a saját gépével varr az otthonában, a munkaidején kívül. Ezt a munkát leszámlázhatja-e a munkáltatójának a katás egyéni vállalkozó? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Szakértőnk elöljáróban felhívta a figyelmet arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében adható.
A kata hatálya alá tartozó polgári jogi jogviszony, illetve a munkaviszony elhatárolása különösen nehéz azokban az esetekben, amikor a felek között párhuzamosan mindkét jogviszony fennáll.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény 14. paragrafusának (1) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra kötelezett adózó között munkaviszony jött létre.
A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
- a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
- b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
- c) a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra kötelezett személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
- d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
- e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. paragrafus szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
- f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
- g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. paragrafus 8. pont a) vagy g) alpontjai szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. paragrafus 8. pont a) vagy g) alpontjaiban említett jogviszonyok egyikében sem.
A megadott információk alapján a fenti körülmények közül kettőnél több is megvalósulni látszik a kérdés szerinti magánszemély esetében (a saját otthonában, a saját eszközeivel, saját munkaidőbeosztása szerint végzi a feladatokat, továbbá a megrendelő nem adhat utasítást a a tevékenységvégzés módját illetően), így a fentiek szerinti vélelem nagy valószínűséggel megdől, tehát a pluszmunka katás egyéni vállalkozóként is elvégezhető ugyanazon cégnek, amelynél munkaviszonyban dolgozik az érintett adózó.
Forrás: Adózóna
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
