A munkáltató távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával is ellenőrizheti a munkavállaló munkavégzését, de az ellenőrzési eszközökről, valamint az ellenőrzés terjedelméről és egyéb feltételeiről a munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót – mondta az InfoRádiónak a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A nóvumok közé tartozik, hogy a jövőben a munkavállaló munkavégzésének ellenőrzése már információtechnológiai eszközökkel is lehetőség lesz, ami az eddigiekben ennyire konkrétan nem szerepelt a jogszabályban – mondta az InfoRádiónak Szűcs László.

A szakértő emlékeztetett, korábban az ellenőrzéssel kapcsolatosan az általános szabályok voltak az irányadóak, amelyek kiegészültek azzal, hogy a munkavégzés otthon történik, tehát a munkavállaló privát szféráját egy munkáltatói ellenőrzés során mindig figyelembe kellett venni. A mostani jelentős változás viszont az, hogy ha a jövőben a munkáltató nem akarja mondjuk próba jelleggel hívogatni a munkavállalót, esetleg nem kíván olyan e-maileket írni, amikre záros határidőn belül választ vár, akkor

lehetősége lesz arra, hogy egy megfigyelő programmal lássa el a számítógépét,

amivel pontosan ellenőrizheti azt, hogy a munkavállaló az otthoni munkavéges tartama alatt mivel foglalkozik, milyen fájlokat hoz létre, egyáltalán, azzal a szerződéssel, vagy dokumentummal foglalkozik-e, ami egyébként a munkaköri kötelezettsége lenne – magyarázta a PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az érintett jogszabály alapvetően a munkajogi szabályok között van szabályozva, ugyanakkor a kérdésnek van egy nagyon erős adatkezelési lába is – tette hozzá.

Ugyanis, abban az esetben, ha a munkavállaló tevékenységét ilyetén mód monitorozza a munkáltató, akkor az személyes adatok kezelésének minősül, és rögtön belépnek a GDPR szabályai, amelyek nagyon szigorú tájékoztatási kötelezettséget írnak elő minden személyes adatkezelés vonatkozásában.

Következésképp, amennyiben a munkáltatónak ilyen tervei vannak, hogy ezt a fajta monitorozást alkalmazza, akkor az előzetes tájékoztatást a munkavállaló számára mindenképp biztosítania kell, aminek nagyon részletesnek kell lenni, egyebek mellett meghatározva az egész adatkezelésnek a jogalapját is. Szűcs László megjegyezte: a GDPR szabályaiból az is következik, hogy ha jogos érdeken alapul az adatkezelés, akkor ehhez egy érdekmérlegelési tesztet kell elvégezni, ami tulajdonképpen alátámasztja az adatkezelésnek a jogszerűségét.

Forrás: Infostart