Az okos lány ajándéka a kormány által felajánlott plusz fizetett szabadság: papíron létezik, épp csak használni nem lehet akkor, amikor igazán nagy szükség lenne rá – írja a Magyar Narancs.

 Ápolók és orvosok, rendőrök, katonák, szociális munkások: júniusban több mint 170 ezer közalkalmazott kapott plusz tíz nap fizetett (pót)szabadságot a kormánytól, jutalmul, amiért részt vettek a járvány elleni védekezésben. Hogy erre ki és mikor lesz jogosult, az július 23-án dőlhet el: a szabadságokról szóló rendelet szerint a védekezésben résztvevők parancsnoka vagy munkáltatója eddig a határidőig kell közölje döntését a beosztottakkal.

A jutalomként adott napokat pénzben kiváltani nem lehet, a dolgozók pedig jövő év végéig használhatják fel – már ha hagyják nekik. Erre azonban kevés az esély.

Nincs ébredés a rémálomból

Az egészségügyben dolgozóknak most lenne igazán szükségük arra, hogy kipihenjék a rémálomba illő elmúlt évet, a járványhelyzet kezelésével járó rendkívüli fizikai és lelki terheket. A plusz szabadságról azonban sokan csak álmodozhatnak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint.

A dolgozók többsége még a tavalyi rendes szabadságát sem tudta felhasználni, a járvány csillapodása után pedig rájuk zúdultak a hónapokon keresztül ellátatlan krónikus esetek is”

– mondta lapunknak Soós.

A szakdolgozók és orvosok így idén a Munka törvénykönyvében rögzített, 14 nap egybefüggő szabadságra számíthatnak, de ezt sem veheti ki mindenki egyszerre. A munkáltató célja, hogy a kórházak, rendelők ellátása biztosított maradjon, így biztos lesz olyan, aki nyaralás helyett két hétig telelni fog.

Adták is, meg nem is

A tíz napos plusz szabadság a népmesei okos lány ajándéka: papírforma szerint létezik, de nincs sok esély rá, hogy meg is kapják idén a szociális ágazat dolgozói – mondta lapunknak Migács Tibor, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZDTSZ) elnöke is.

Migács emlékeztetett: csakis a munkáltatótól függ, hogy a tíz napot kinek biztosítja – magyarán,

egyedül a főnök dönt arról, hogy melyik szociális munkás vett részt a védekezésben, és melyik dolgozott „csak úgy” a járvány ideje alatt.

Ennek meghatározására a kormány nem ad objektív szempontokat.

A munkaerő-hiány békeidőben is a szociális ágazat egyik fő problémájának számít, a járvány pedig növelte a terhelést. Migács szerint hivatalosan 90 ezren dolgozhatnak a szociális közalkalmazotti szféra ágazataiban, de a hiány intézménytől függően most 5-10, sőt akár 30- 50 százalékos is lehet. A harmadik hullám alatt ráadásul „beragadtak” az korábbi pót-és alapszabadságok, melyeket – a jelenleg is érvényben vészhelyzeti szabályozásnak megfelelően – 2023 végéig lehet kiadni. Azaz, a közfoglalkoztatott szociális munkások, gyermekfelügyelők, gondozók annak is örülhetnek, ha az idei évben a (nem jutalomként járó) szabadságuk arányos részét megkapják.

Ezt mindenki megérdemelné

A rendőrök sem tudják egyelőre, hogy ki és milyen munkavégzés után lesz jogosult a plusz tíz napra – mondta lapunknak Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára, aki mélyen igazságtalannak tartja, hogy egyáltalán válogatnak majd az egyenruhások között. „Mindenkinek járt volna ez a pihenés, hiszen az állományt nagy terhelés érte a járvány alatt. Feladatból a pandémia alatt sem lett kevesebb – akit a védekezésre osztottak be annak munkáját korábbi kollégái vették át.

És nem hiszem, hogy aki határkerítés mellett, családjától több száz kilométerre szolgált, az kevesebbet dolgozott volna, mint aki a fertőzötteket vagy a maszkviselés betartását ellenőrizte.” 

Igaz, azzal sem tartanának sokkal előbbre, ha mindenki megkapná a szabadnapokat: a szociális ágazathoz hasonlóan, a rendőrség is konstans létszámhiánnyal küzd, mint a Népszavának nyilatkozó rendőr fogalmazott, a túlszolgálat emiatt gyakorlatilag kötelező számukra, míg szabadnapjaik csak halmozódnak.

Egy kis pénzt, ha lehet

Az állandó túlórázáson, megfeszített tempón túl, mindhárom szakszervezeti vezető az alacsony bérezésre panaszkodott. Soós Adrianna arra emlékeztetett, hogy míg az orvosok bérét valamelyest rendezték az új szolgálati törvényben, a szakdolgozók fizetése változatlan maradt. Cserébe el kellett fogadniuk az állandó megfigyelés megalázó lehetőségét. „Sokan egyszerűen kiégtek a Covid-időszakban, nem tudják feldolgozni, hogy minden igyekezetük ellenére ezrek haltak meg az intenzív osztályokon” – mutatott rá a FESZ vezetője szerint a szakdolgozók többségét komoly bérrendezéssel lehetne csak megtartani; az ugyanis „nem normális állapot”, hogy a heti hatvan órát állandó stresszben dolgozó, saját és családja életét is veszélyeztető nővér csupán az átlagkeresetet vigye haza.

A fáradtság és az alacsony fizetés szinte garantálja a tömeges elvándorlást: a nyári pangás után ősszel ezrek kereshetnek állást a magánegészségügyben vagy akár külföldön, ha csak nem kötik őket újra röghöz, a veszélyhelyzetre hivatkozva.

Az egészségügyi szakszervezet szerint ezt úgy lehetne elkerülni, ha ismét 50 százalékos lenne a különbség az orvosi és ápolói fizetések között; az olló a szolgálati törvénnyel 70- 30 százalékra nyílt az orvosok javára: egy kezdő ápoló bruttó 202 ezer forintot, míg egy kezdő orvos bruttó 700 ezer forintos fizetést kap. A vágyott korrekció idén nettó százezer forintos pluszt, jövőre pedig 28 százalékos béremelést jelentene az ápolóknak.

Migács Tibor legalább 50 százalékos béremelést tartana indokoltnak a szociális ágazatban. Így egy pályakezdő, középfokú végzettséggel rendelkező idősotthoni gondozó nettó 220 ezer forintot kereshetne a járulékokkal együtt, a mostani 150 ezer helyett.

Az alulfizetettség komoly feszültséget kelt a rendőri állományban is: míg az országos és megyei parancsnokok bérét tavaly novemberben duplájára  – akár bruttó 1,5 millió forint felé - emelték, a „tiszthelyettesnek” nevezett közrendőrök bére évek óta változatlan, egy kezdő rendőr nettó 153-222 ezer forint körül kereshet, mindezt a túlórapénz, nyelvpótlék, éjszakai pótlék összegével együtt. A Belügyminisztérium ugyan háromévente bruttó hat havi bért ad nekik bérkiegészítésként, ám erre csak a hivatásos állomány jogosult: a riaszosok, vagyis a rendvédelmi igazgatásban dolgozók nem, pedig ők teszik ki a rendőrség létszámának mintegy harmadát. Nem véletlen, hogy évente 2000-2500 dolgozó hagyja ott a rendőrséget, a vészhelyzeti felmondási tilalom lejárta után pedig újabb roham jöhet.

Forrás: Magyar Narancs