Győr-Moson-Sopron megyében egy járműalkatrész-gyártó cégnél a kétezer betanított munkásból több mint ezernek nem adták ki a tárgyévben a szabadságát, sőt akadt olyan dolgozó is, akinek az évek alatt „benn ragadt” szabadsága meghaladta a száz napot, de olyan alkalmazott is volt, aki a törvényben megengedett 250 órához képest 389 túlórát teljesített az idei harmadik negyedévig – írja a Magyar Idők.
Ezek csak példák arra, mennyire indokolt volt a nemzetgazdasági tárcának elrendelnie az október 19. és november 13. közötti munkaügyi célellenőrzést, amelynek eredményét a minap hozták nyilvánosságra. Ezúttal kifejezetten a szabadságolással és a munkaidő-nyilvántartásokkal, valamint a munkabérek kifizetésével kapcsolatos szabályok betartására fókuszáltak. A legtöbb vizsgálat a kereskedelemben zajlott, de az ellenőrzésekben hagyományosan szereplő többi ágazatban is meglátogatták a cégeket. A célellenőrzés során 1159 munkaadó 13 156 munkavállalót érintő foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálták, és a munkáltatók 85 százalékánál találtak jogsértéseket, amelyek a dolgozók felét sújtották. A vizsgálatokkal kapcsolatos hivatali munka még nem zárult le, ennek ellenére már 51 munkaügyi bírságról született határozat.
Számos helyen fordul elő, hogy a nagy számok törvénye alapján abban bíztak, nem kerülnek be az ellenőrzésre kiválasztott cégek közé. Jellemző, főleg a kis- és középvállalkozói szektorban, hogy az érintettek – állításuk szerint – nem ismerik a 2012-ben hatályba lépett, és azóta sem nagyon módosított új munkatörvénykönyvet – a munkaadók részéről gyakran hangoztatott érv volt a túl gyakori szabályváltozás. Persze ahol ismerik, ott sincs benne mindig köszönet: többször is tapasztalták az ellenőrök, hogy a hosszabb, akár hat hónapos munkaidőkeretet úgy használták ki a munkaadók, hogy a dolgozók szabadnapjait, illetve a jogosan járó műszakpótlékokat is megspórolták.
Volt példa a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megsértésére, de a törvényi határidőn túli fizetésutalásra is. A munkaidőre vonatkozó szabályokat a dolgozók 12 százalékánál hagyták figyelmen kívül a munkaadók, háromnegyed részt a kereskedelemben és a vendéglátásban. A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok a munkavállalók 51 százalékát érintették – elsősorban a feldolgozó- és a gépiparban, mivel ezekben a szektorokban jellemzően a nagy létszámú cégeket ellenőrizték. Egyébként több munkáltató jelezte: célszerű lenne törvényben biztosítani a szabadság pénzbeni megválthatóságát. Az adatokból az is kiderült, hogy a főbb jogsértéssel érintett dolgozók hat százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban. Gyakori az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása is.
Forrás: Magyar Idők
