Tájékoztatót adott ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság arról, mikor és hogyan lehet a hatóságnál eljárást kezdeményezni – írja a munkajog.hu.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) feladata az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt benyújtott panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése - olvasható az EBH tájékoztató anyagában.

A hatóság azoknak az ügyfeleknek az ügyében jár el, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény védett tulajdonságok alapján tiltja a hátrányos meg ­ különböztetést: ilyen a nem, bőrszín, nemzeti ­ séghez való tartozás, fogyatékosság, politikai vélemény, családi állapot, terhesség, szexuális irányultság, életkor, vagyoni helyzet stb. Ha Ön úgy érzi, hogy védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy, akkor keresse fel a hatóságot! - szólít föl tájékoztatójában az EBH.

A diszkrimináció típusai

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés tör­ ténik, ha egy személy vagy csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül védett tulajdonsága miatt, mint más, vele összehasonlítható helyzet ­ ben lévő személy vagy csoport. Például közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte munkáltatója részéről azt a nőt, akinek hatá ­ rozott idejű munkaszerződését nem hosszabbítják meg annak lejártakor, mert előzőleg bejelentette munkáltatójának, hogy gyermeket vár. Közvetett a hátrányos megkülönböztetés akkor, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan, tehát úgy tűnik, hogy nem sérti az egyenlő bánásmódot, de a védett tulajdonsággal rendelkezőket lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányosabb helyzetbe, mint másokat. Például közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg, ha egy munkakör betöltéséhez a munkáltató indokolatlanul 10 év megszakítatlan munkaviszonyt követel meg, s ezáltal kiszorítja a munkához való hozzájutásból mindazokat, akik szülés és gyermekgondozás miatt megsza ­ kították a munkaviszonyukat valamennyi időre (vagyis a 25 és 35 év közötti nők többségét). Zaklatás akkor valósul meg, ha egy munkavállaló vagy munkavállalói csoport körül megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakul ki, és ez az egyén vagy csoport védett tulajdonságával függ össze. Például egy cég vezetése nyilvánosan közzéteszi azon dolgozóinak nevét, akik az előző évben táp ­pénzes állományban voltak. Ebben az esetben a munkáltató megvalósítja a zaklatást a betegségük miatt távollévő dolgozókkal szemben.

Ki fordulhat a hatósághoz kikkel szemben?

Bárki felkeresheti a hatóságot, aki úgy érzi, hogy vele szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét. Panaszt lehet benyújtani: − állami, önkormányzati szervezetek, − hatósági jogkört gyakorló szervezetek, − a Honvédség és a rendvédelmi szervek, − közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, − önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak, a pártok és minden egyéb költségvetési szerv ellen. A hatóság el tud járni a magánszféra bizonyos viszonyaiban is. Vizsgálatot folytathat az EBH: − foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató, − állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő vállalkozások, − vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézmények, − szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlattételre felhívó tekintetében.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

A hatósághoz írásban benyújtott kérelemben a panaszosnak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és hogy ez a hátrány vagy kedvezőtlen bánásmód milyen védett tulajdonságára vezethető vissza. A kérelemnek tartalmaznia kell a panaszos nevét, lakcímét, valamint a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérését, a sérelmezett cselekmény helyének, idejének, egyéb körülményeknek a leírását, és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is. Személyesen felkeresheti egyenlő bánásmód referenseket a megyeszékhelyeken is.

Forrás: munkajog.hu