A munkaviszonyban a munkavégzés rendszerint azokon a napokon történik, amelyek munkanapnak minősülnek. Vannak azonban olyan napok, amelyek jogszabály alapján munkaszüneti napok, de e napokon is felmerülhet a munkavégzés szükségessége. Milyen esetekben rendelhető el munkavégzés munkaszüneti napra? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszolt az uzletem.hu oldalán.

Mi számít munkaszüneti napnak?

Munkaszüneti nap alatt a köznyelvben sok esetben azokat a napokat is értik, amelyen a munkaidő-beosztása szerint nem kell dolgoznia a munkavállalónak. A munkaszüneti nap jogi fogalma azonban nem keverendő össze a munkáltató által beosztott heti pihenőnappal vagy a hétvégével.

A Munka Törvénykönyve határozza meg, hogy melyek azok a napok, amelyek munkajogi szempontból munkaszüneti napnak tekintendők. Ezek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Munkavégzés munkaszüneti napon

Rendszerint a munkaviszonyban a munkáltatót illeti meg a munkaidő-beosztás joga. E jogával élve a munkáltató néhány kivételtől eltekintve szombatra is elrendelhet rendes munkaidőben való munkavégzést, és bizonyos esetekben akár vasárnapra is. Azonban munkaszüneti napra szigorúbb feltételek esetén rendelhető el munkavégzés, hiszen ez a nap – mint a neve is mutatja – olyan nap amikor munkavégzés nem folyik. 

Munkaszüneti napra akkor osztható be rendes munkaidő, ha a Munka Törvénykönyve megengedi:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
• az idényjellegű munkavégzés esetén,
• a megszakítás nélküli tevékenység esetén,
• a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
• külföldön történő munkavégzés során.

Munkaszüneti napra túlóra, azaz rendkívüli munkaidő akkor rendelhető el, ha ezen a napon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a munkavállaló.

Elrendelhető továbbá a munkaszüneti napon való rendkívüli munkavégzés akkor is, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges.

A munkavállaló díjazása munkaszüneti napra

Azt a munkavállalót, aki munkaszüneti napon rendes munkaidőben foglalkoztatnak az alapbére felett 100 százalékos bérpótlék illeti meg. Ez a bérpótlék nem keverendő össze sem a vasárnapi pótlékkal, sem a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékkal. A munkaszüneti napon való munkavégzésért önmagában azért jár a 100 százalékos bérpótlék, mivel eleve kivételes jellegű, ha a dolgozót munkaszüneti napon való munkavégzésre lehet kötelezni.

A munkaszüneti napon való munkavégzésért járó bérpótlék illeti meg a dolgozót akkor is, ha olyan vasárnapon kell dolgoznia, amely húsvét- vagy a pünkösdvasárnapra esik. Természetesen akkor is megilleti a munkavállalót a 100 százalékos bérpótlék, ha vasárnapra eső munkaszüneti napon végez munkát. A 100 százalékos mértékű bérpótlék akkor is jár a dolgozónak, ha munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben foglalkoztatják.

Forrás: uzletem.hu