A módosításokra egy alkotmánybírósági döntés miatt is szükség volna – írja a Népszava.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának kormánypárti többsége elutasította hétfői ülésén annak az összellenzéki törvénymódosító javaslatnak a tárgysorozatba-vételét, amelyet az MSZP, a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselői, illetve Szél Bernadett független képviselő nyújtottak be tíz nappal ezelőtt A munka törvénykönyvéhez. A módosító apropója az volt, hogy április végén az Alkotmánybíróság (AB) – Szabó Tímea, párbeszédes politikus beadványa nyomán - mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg a rabszolgatörvényként elhíresült, még 2018 végén hozott törvényi szabályozás kapcsán.

Az ellenzéki pártok az alkotmánybírák határozata nyomán három ponton módosították volna a törvényt. A kormánypártok azonban azzal söpörték le javaslatukat, hogy egy salátatörvényben rendezik a kérdést. Ezt azonban az ellenzéki módosító után négy nappal adták be, ráadásul csupán egyetlen ponton változtatna az AB által kifogásolt törvényen. A 2018 végén hatalmas tiltakozásokat és tüntetéseket kiváltó, az évi 400 órányi „önként vállalt” túlmunka elrendelését és a három éves munkaidőkeret lehetővé tévő, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett szabályozással kapcsolatban az AB több kifogást is emelt.

Eszerint az Országgyűlés (konkrétan a kormánypárti képviselőkből álló csoport) „nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek.” Vagyis ha például a helyi szakszervezet többletjuttatásokat ért el a hosszabb munkaidőkeretért cserében, akkor azok akkor is járnak, ha a cég felmondja a kollektív szerződést. Ez jelenleg nincs egyértelműen rögzítve a törvényben, de az AB kimondta, hogy az erre vonatkozó garanciákat július 31-ig be kell építeni a szabályozásba.

 A testület azt is kimondta: még ha hosszabb is a munkaidőkeret, akkor is egy év átlagában kell kijönnie az előírt pihenőidőnek, és a túlórákkal is egy év után kell elszámolni. A szabályozás jelenleg ellentmondásos e téren, a szakszervezetek szerint emiatt akár hónapokon keresztül aránytalanul sok munkára kötelezhetik a dolgozókat a cégek. A testület nem látott viszont okot arra, hogy a törvényt vagy annak egyes pontjait megsemmisítse, mert, mint leszögezték: a jelenleg hatályos szabályok alapján sem lehet senkit elbocsátani amiatt, ha nem szeretne munkáltatójával önként vállalt, túlmunkára irányuló megállapodást kötni.

Az ellenzéki képviselők javaslatuk indoklása szerint indítványukkal az AB felhívásának kívántak eleget tenni. Három ponton módosították volna a törvényt: az önkéntes túlmunka elutasítása miatti elbocsátás tilalmával, a hosszabb munkaidőkeret esetén is egy éven belüli pihenőidő- és túlóra-elszámolási kötelezettséggel, valamint azzal, hogy a szakszervezet által kivívott többletjogok a kollektív szerződés felmondása esetén is legalább a munkaidőkeret végéig járnak.

Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő az ülés után érdeklődésünkre azt mondta: a kormánypárti többség egy múlt kedden benyújtott salátatörvényre hivatkozva dobta vissza az ellenzéki javaslatot, mondván, abban eleget tesznek az AB határozatának. A Semjén Zsolt, miniszterelnökhelyettes nevével fémjelzett javaslat azonban csupán annyit szán a kérdésre: „a kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti.” A két legfontosabb AB-döntéssel, a pihenőidő és a túlórák elszámolásával, illetve a túlmunkát nem vállalók elbocsátási tilalmával nem foglalkozik a kormánypárti javaslat, vagyis nem hajtja végre az AB-határozatot – hangsúlyozta Bangóné Borbély Ildikó. Megjegyezte: több millió munkavállalót érintenek ezek a kérdések, amelyek megértek volna egy önálló törvényjavaslatot és vitát. A kormánypártok azonban a szokásos játékot játszák: miközben az ellenzék javaslatait napirendre sem veszik, egy salátatörvényben foglalkoznak a témával, amiben olyan, teljesen más témájú pontok is vannak, amit az ellenzék nem tud elfogadni.  Kérdésünkre azt is elmondta: ha ez a salátatörvény megy át a parlamenten, akkor ismét az AB-hez fordulnak.    

Forrás: Népszava