{subtitle}Indoklás, védelem{/subtitle}

Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most szakértőnk segítségével ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató? A Piac&Profit cikke válaszokat keres a kérdésekre.

1. tévhit – A felmondást mindig indokolni kell

Gyakori tévhit, hogy a felmondást mindig indokolni kell. Ez azonban nem minden esetben van így. A munkavállalónak nem kell indokolnia, ha a határozatlan idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással. Őt csak akkor terheli indokolási kötelezettség, ha munkaviszonyát – próbaidőn kívül – azonnali hatályú felmondással szünteti meg, vagy határozott idejű munkaviszonyát mondja fel. (Hogy mit jelent pontosan a világos, valós és okszerű indoklás, arról itt beszél jogi szakértőnk.)

A munkáltatónak nem kell indokolnia felmondását, ha próbaidő alatt közöl felmondást a munkavállalóval. Ugyancsak nincs indokolási kötelezettség a munkáltató részéről, ha vezető állású munkavállalónak mond fel, és akkor sem, ha nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással.

Szintén nem kell indokolnia a munkáltatónak, ha a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással. Ebben az esetben azonban köteles a munkavállalónak 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díját megfizetni. (Itt mutatunk néhány tipikus hibát, amelyet a munkáltatók elkövetnek a felmondáskor!)

 

2. tévhit – Táppénz alatt nem lehet felmondani

 Még mindig elég gyakran előforduló tévhit, hogy a betegszabadság vagy táppénz alatt nem lehet felmondani a munkavállalónak. A korábbi Munka Törvénykönyve idején ez így volt, de a jelenlegi törvény szerint a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerűen közölhető a felmondás. Ha a munkáltató betegszabadság vagy táppénz alatt közli a felmondást, annak jelenleg az a következménye, hogy a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik. (A felmondás tilalma csak bizonyos esetekre korlátozódik és itt is vannak alapszabályok, amiket be kell tartani.)

 

3. tévhit – A felmondás bármikor visszavonható 

 A felmondás egyoldalú nyilatkozat, érvényességéhez nem szükséges, hogy azt a másik fél elfogadja. Ebből az is következik, ha a felmondást a másik fél megkapja, arról tudomást szerez, akkor a felmondást közlő fél egyoldalúan már nem vonhatja vissza felmondását. Azonban arra természetesen lehetőség van, hogy a felek megállapodjanak, hogy a felmondást semmisnek tekintik, és a munkaviszonyt folytatják. Ez viszont már megegyezés kérdése, és nem elég, ha a felmondó munkaadó vagy dolgozó egyszerűen csak visszavonja felmondását.

 

4. tévhit – Próbaidős dolgozónál nem kötelező az írásbeli felmondás  

Akár tájékozatlanság miatt, akár figyelmetlenségből,  de sokszor előfordul, hogy a munkáltató a próbaidőn lévő munkavállalót írásbeli felmondás nélkül egyszerűen csak „elküldi", átadja részére a kilépő dokumentumokat, és ezzel a munkaviszony megszüntetését elintézettnek tekinti. Azonban a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást ugyanúgy kötelező írásban közölni a dolgozóval, mint egy „rendes" munkavállaló felmondását, és ezt nem pótolja a kilépő dokumentumok és igazolások átadása. Amennyiben az írásbeli közlés elmarad, akkor a próbaidős dolgozó munkaviszonyának megszüntetése jogellenes lesz, függetlenül attól, hogy ilyen esetben a munkáltatót indokolási kötelezettség nem terheli.

 

5. tévhit – Próbaidő alatti felmondás indokolása nem köti a munkáltatót

Annak ellenére, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kötelező indokolni, előfordul, hogy a munkáltató megteszi ezt, és indokolást fűz az ilyen felmondásához. Azonban érdemes arra figyelni, hogy az ilyen indokolás valóságáért a munkáltató helytállni tartozik a bíróság előtt, függetlenül attól, hogy nem volt kötelező az indokolás. Így ha jogvita esetén a munkáltató nem tudja bizonyítani a bíróság előtt, hogy a felmondásban foglalt indok megfelel a valóságnak, akkor a próbaidő alatti felmondása jogellenesnek fog minősülni.

Forrás: Piac&Profit


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ