A munkanélküliség emelkedése magával vonzza a munkaügyi peres eljárások számának a növekedését is – írja a boon.hu.

 A munkaügyi perek meghatározó részében merülnek föl a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos problémák, mások mellett a felmondás jogszerűségét vitató kérdések, különösen most, mintegy a járványhelyzet gazdasági következményeként.

Az utóbbi időszakra jellemző bírósági ügyek mellett általánosak a munkabérrel, illetve a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb juttatásokkal kapcsolatos témák, a munkáltatóval vagy a munkavállalóval szembeni kártérítési perek, vagy a kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással kapcsolatos kérdések. Munkaügyi perben 2018 óta azonban kizárólag a munkaviszonyhoz kapcsolódó igények érvényesíthetőek. Hogy miként változott a munkavállalók érdekérvényesítő képessége, illetve mennyire jogkövetőek napjainkban a munkáltatók, többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóth Hilda munkajogásszal, a Miskolci Egyetem jogi karának docensével.

Sokan gondolják úgy, hogy a munkavállalók egyre kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Egyre kevesebb helyen működik szakszervezet, amely kötelező érvényű munkaügyi megállapodásokat, kollektív szerződéseket kötne a munkáltatók és az alkalmazottak között. Érződik ez a változás a Miskolci Törvényszék munkaüggyel kapcsolatos eljárásainak számában az elmúlt évekre visszatekintve?

A kollektív munkaügyi kapcsolatok jelentősége valóban csökkent az elmúlt két évtizedben, amely megmutatkozik a kollektív szerződések, illetve a szakszervezeti tagok számának csökkenésében. Ugyanakkor európai uniós támogatással létrehoztak egy olyan szervezetet, amely a munkaügyi kapcsolatok fejlesztését, a kollektív jogok érvényre juttatását is hivatott segíteni. Ez a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat. A szolgálat eljárása díjmentes, kollektív munkaügyi érdekvita esetén tanácsadást nyújt, egyeztetést folytat le. Jogvita esetén a szakszervezetek is képviselhetik tagjaikat a Munkaügyi Bíróság előtt, de ez kevésbé jellemző, inkább jogi képviseletet vesznek igénybe az ügyfelek, vagy önmagukat próbálják képviselni a bíróság előtt a felek, ha anyagi okok miatt nem tehetik meg a jogi képviselő igénybevételét.

Lehet-e a munkáltató méretével jellemezni a munkaügyi problémákat?

Nem tudok arról, hogy az ügyfeleket ilyen szempontok szerint csoportosítanák, vagy utólag készítenének statisztikát munkáltató mérete alapján. A saját gyakorlatomból talán azt a következtetést levonhatom, hogy a multinacionális vállalatok a jogszabályokat az erősebb (munka) jogi hátterük, támogatottságuk miatt jobban betartják. De panasz, probléma nyilvánvalóan ott is előfordul, és ebben az esetben fordulnak a bírósághoz a munkavállalók. Mert jellemzően a munkavállaló indítja a munkaügyi jogvitát, alacsony százalékban indít a munkáltató. Utóbbira példa, ha kártérítési igényt kíván érvényesíteni a munkavállalóval szemben

Vannak gazdasági ágazatok, amelyekkel kapcsolatban többször merül föl panasz a munkavállalói oldalról?

Nem igazán lehet így sem csoportosítani a peres ügyeket. Feldolgozóipar, bankszektor, önkormányzati szektor – széles a skála a jelenleg általunk képviselt ügyfelek esetében is.

A Covid-járvány első hulláma, tavaly tavasz óta sokan elveszítették a munkájukat Borsod-Abaúj-Zemplénben is. Az elbocsátások nyomán megnőtt a vitás ügyek száma a bíróságokon?

Némi emelkedés látható az Országos Bírósági Hivatal által évente közzétett statisztika alapján a peres ügyek számában Borsod megyében is. Az viszont általános tendencia, ha a munkanélküliség emelkedik egy térségben, az magával vonzza a munkaügyi peres eljárások számának az emelkedését is.

Milyen munkaügyi problémákkal találkozott a járványidőszakban?

A munkaviszony megszüntetése a leggyakoribb ok, amely miatt az ügyfelek jogorvoslatért fordulnak a bírósághoz, ezen belül leginkább a munkáltató által közölt felmondás indoklásának a jogszerűségét vitatják. A munkaviszony megszüntetésének okait három nagy csoportba lehet sorolni: a munkavállaló magatartásával, képességével és a munkáltató működésével összefüggő okok lehetnek. A létszámleépítés a munkáltató működésével összefüggő ok, ennek a jogszerűségét is vitathatják a perben a munkavállalók, de a nem megfelelő munkavégzés is lehet oka a megszüntetésnek, ekkor a munkavállaló képessége az ok, és ennek a vitatása is gyakori a perekben. Tanácsadás kapcsán már szélesebb a spektrum. A kedvező gyed-szabályok miatt sok kisgyermeket nevelő anyuka fontolgatja a visszatérést a munkahelyére, de előfordul, hogy a munkaköröket azóta már átszervezték. A munkavállaló számára ilyen esetben – mivel már nem tudja a munkáltató az eredeti munkakörben foglalkoztatni, mert az megszűnt – a munkáltató felajánl egy másik munkakört, de ha ezt nem fogadja el a munkavállaló, a foglalkoztató élhet a felmondás jogával a működési okkal összefüggésben. A részmunkaidő, illetve a rugalmasabb foglalkoztatási formák iránt mintha növekedne a munkavállalók igénye, főként a kisgyermekes anyukák körében, erre is irányulnak kérdéseik.

Munkaügyi perben a peres feleknek nem kötelező jogi képviseletet igénybe venniük. Ha jogi képviselő nélkül jár el a munkavállaló, keresetét kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be, nem fogalmazhatja, szerkesztheti át. Mennyire lehet hatásos az önálló érdekvédelem?

Ha nagyon egyszerű az ügy jogi megítélése akkor lehet, hogy képes magát képviselni az ügyfél, de a nehezebb ügyekben javasolt a szakértő jogi képviselet. 2021. január elsejétől módosult a Polgári perrendtartás, így már nem kötelező az általános nyomtatványkitöltő programon (ÁNYK) keresztül benyújtható formanyomtatvány használata. De aki nem jár el jogi képviselővel, mindenképpen tanácsos annak figyelembevételével benyújtania a keresetlevelet, mert lényeges elemek hiányában nem fogadják azt be. A bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró felet kioktatja a jogairól, segíti a peres eljárásban, munkaügyben. De léteznek ingyenes jogsegélyszolgálatok is, pártfogó ügyvédi képviseletet is igénybe vehetnek a munkavállalók.

A munkaüggyel kapcsolatos peres ügyekben 2020. április 1-jétől a törvényszékek járnak el. Változtatott ez valamit az eljárási rendben, nehezebb-e jogorvoslatot kapni egy-egy munkajogi peres ügyben?

A szervezeti változás nem jelent semmilyen problémát a munkajogi igényeik érvényesítése kapcsán, az ügyfelek ezt a módosítást közvetlenül nem érzékelik. Annak lehet némi jelentősége, hogy az elsőfokú ítélettel szemben a fellebbezést az Ítélőtáblához kell majd benyújtani, Miskolc esetében a Debreceni Ítélőtáblához. A másodfokú tárgyalásokon való személyes jelenlét a távolság miatt okozhat némi nehézséget, azzal, hogy egy másik városba kell utazni.

A tények

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a 2019. évi CXXVII. törvény alapján 2020. március 31-ével megszűntek, ügyeiket a hatásköri változásokra tekintettel a törvényszékeknek adták át.

• a törvényszékeken első fokon zajló munkaügyi perekből 2416 maradt folyamatban 2020. április 1-jétől
• 2020. április 1-jétől 341 munkaügyi másodfokú fellebbezési eljárás indult
• a törvényszékekre országosan 4356 munkaügyi per érkezett 2020 első félévében
• a munkaüggyel kapcsolatos ügyek 18,7 százalékot képviseltek az összes peres érkezésből

birosag.hu, Ügyforgalmi elemzés, 2020. I. félév

Forrás: boon.hu