A munkaviszony fennállása alatt a feleket kölcsönösen terhelik jogok és kötelezettségek is. A kötelezettségek közül kiemelt módon érvényesül a munkavállalót terhelő munkavégzési, valamint a munkáltatót terhelő munkabér fizetési kötelezettség. Ebből eredően, ha a munkavállaló eleget tesz munkavégzési kötelezettségének, akkor alanyi joga lesz a fizetésére - hívta fel a figyelmet a DAS Jogszerviz.

Jelen cikkünkben azoknak mutatunk utat, akik nem tudják, mit tehetnek, ha nem kapják meg jogosan járó fizetésüket.

Első lépésként mindenkinek azt javasoljuk, hogy tekintse át a munkaszerződésében foglaltakat, mivel a munkabér fizetésének módja és gyakorisága első körben a felek megállapodásán alapszik. Ha erre vonatkozó külön rendelkezést nem tartalmaz a munkaszerződés, akkor a munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. Fontos tudni, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetnie a munkáltatónak, valamint kötelessége, hogy a kifizetett munkabér elszámolásáról szintén a tizedik napig írásbeli tájékoztatást adjon, melyből a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, illetve az esetleges levonásokat.

Ha a fentiek alapján, határidőre nem kapjuk meg bérünket, több módon is felléphetünk.

Első körben célszerű határidővel megjelölt, írásbeli felszólítást küldeni a munkáltatónak, és figyelmeztetni arra, hogy késedelembe esett. Ilyenkor jó tudni, hogy késedelmi kamatra is jogosultak vagyunk, így a munkáltatónak is érdekében áll, hogy minél hamarabb pótolja hiányosságát, ezáltal csökkentve az őt terhelő pluszköltségeket.

Amennyiben írásbeli megkeresésünk eredménytelen, akár azonnali hatályú felmondással is élhetünk, melyet az eredménytelen határidő utolsó napját követő 15 napon belül tehetünk meg, írásban. Ebben az esetben elmaradt munkabérünk mellett kérhetjük a rendes felmondás jogkövetkezményeit, azaz a felmondási időre járó távolléti díjat, vagy akár végkielégítést is, amennyiben jogosultak lennénk rá.

Ha sajnálatos módon felmondásunkkal sem érjük el célunkat, következő lehetőségként a bírósági út igénybevétele marad, melynél a bíróság előtt kérhetjük a fenti törvény alapján járó juttatásokat. A bírói ítélet alól már nem tud kibújni a munkáltató, tehát fizetnie kell, amennyiben képes rá. Sok esetben tapasztalható ugyanis, hogy a bérünket azért nem kapjuk meg, mert a munkáltató fizetésképtelen. Gyakran erről akkor szerez tudomást a munkavállaló, amikor már megindult a felszámolási eljárás munkáltatója ellen. Ilyenkor lehetőség van, hogy a felszámolásba bekapcsolódva jelentse be követelését a munkavállaló, bízva abban, hogy kielégülést nyer az igénye.

A felszámolási eljárásban való részvétel azért is fontos, mert ha nem lehet behajtani a    követelést, akkor mentőövként szolgál a Bérgarancia Alap. Az Alap eljárása kérelemhez kötött, s sajnos nem korlátlan, ugyanis csakis olyan munkabértartozás vehető figyelembe, melynek összege nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év hazai bruttó átlagkeresetének ötszörösét.

A leírtak alapján látható, hogy elmaradt munkabérünk behajtása korántsem egyszerű, azonban megfelelő háttértudással jogilag minden lehetőség kiaknázható.

Forrás: das.hu