Vakcinaigazolást kapnak azok, akik megkapták a védőoltást. Zeller Júlia, a TASZ magánszféra projektének szakértője szerint nem zárható ki az, hogy hátrányosan különböztetik majd meg azokat, akik még, vagy egyáltalán nem oltatják be magukat. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy adatvédelmi szempontból az egészségügyi információk „extrán védett kategóriába” tartoznak, így az egészségügyi dolgozókon kívül mások különleges jogosítványok híján nem férhetnek hozzá. Más kérdés, hogy a munkáltatók mennyire veszik komolyan az adatvédelmet. A Klubrádió beszélgetése.

Nem szabad többletjogokat biztosítani mindazoknak, akik beadatják maguknak az új típusú koronavírus elleni védőoltást – mondta el korábban a német szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer.

Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – igazolást adnak annak, aki megkapta az oltást. Ez pedig felveti annak lehetőségét, hogy valamiféle megkülönböztetés mégiscsak lesz. Zeller Judit, a TASZ magánszféra projektének szakértője úgy véli, hogy nagyon nehéz kérdésről van szó.

Szerinte nem zárható ki, hogy diszkriminálják majd azokat, akik nem oltották be magukat. Épp ezért minden területen olyan helyzetet kell kialakítani, hogy senkit ne érjen ésszerűtlenül hátrányos megkülönböztetés. „Hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélhetünk, ha nincs valaminek objektív indoka” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy itt az objektív indok alatt nem csak azt kell érteni, hogy ez gazdaságilag egy fesztiválszervezőnek, vagy egy légitársaságnak jobb, hanem azt is, hogy a társadalmi szempontjából elvárható dologról van szó.

A kormány eddig azt hangsúlyozta, hogy az oltás önkéntes lesz, Zeller sem számít arra, hogy ez megváltozna. Az egy másik kérdés, ha egy oltás kötelező, mert annak van egy mechanizmusa, megvan az eljárás, ami alapján felmentést kaphat valaki egy oltás alól. Nyilván ehhez képest nehezebb lesz a vakcináció önkéntes alapon, és a társadalom különbséget fog tenni „oltott és nem oltott” emberek között, hiába próbálja a jog ezt kiküszöbölni.

Például a munkáltató nem dönthet úgy, hogy kötelezi a munkavállalót az oltás beadására, de ez persze nem gátolja meg őt abban, hogy valamilyen módon hátrányosan különböztesse meg azokat, akik valamilyen okból még, vagy egyáltalán nem oltatták be magukat. Épp ezért szerinte nagyon fontos, hogy ilyen esetekben a munkavállalók ne féljenek bíróság elé vinni ügyüket.

Azt is hozzátette, hogy mivel egészségügyi adatról van szó, ez a személyes adatok közt az „extrán védett kategóriába” tartozik. Alapvetően egészségügyi adatainkhoz, csak az egészségügyben dolgozók számára érhető el. Adatvédelmi szempontból problémás információról van szó, és nagyon precízen kell meghatározni, hogy ki és miért férhet hozzá.

Zeller nem tartja például indokoltnak azt, hogy a rendőrség bármilyen igazoltatás során, vagy általában hozzáférjen ehhez az adathoz. „Ha lesz valamilyen relevanciája annak, amiért ezt az adatot látnia kell a rendőrnek, akkor extra hozzáférést lehet majd biztosítani számára.” Azonban az hogy valaki egy személyi igazolványra ránézve megtudja, hogy beoltották-e az illetőt vagy sem, az szerinte adatvédelmi szempontból nem védhető.

Ideális esetben egy munkáltató nem kérdezhet rá arra, hogy beoltatta-e magát valaki vagy sem. Ugyanúgy, mint ahogy arra sem kérdezhetnek rá, hogy tervez-e egy nő gyereket a közeli jövőben. Hogy mégis előfordul ilyesmi, azt társadalom sajátos attitűdjének tartja Zeller.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jog önmagában nem képes a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésén kívül megoldani a problémát. A szakértő úgy véli, hogy olyan hiteles tájékoztatásra lenne szükség, ami alapján az emberek mérlegelve, felelős döntést hozhatnak meg. A minél nagyobb átoltottság lenne a cél. Emellett azok, akik egyébként nem tudják vállalni az oltást, azok is védetté váljanak a koronavírussal szemben.

Forrás: Klubrádió