Magyarországon a szülők gyermekük 3 éves koráig otthon maradhatnak a gyermek gondozása céljából, nem kötelesek visszatérni a munkahelyükre. Biztosítási jogviszonytól, előzetes jövedelmi szinttől is függ, milyen összegű ellátásra jogosult a szülő ebben a 3 évben. A gyermekgondozási díj, vagyis a gyed maximalizálva van, a gyes régóta bruttó 28 500 forint, így anyagi okok miatt is sokan döntenek amellett, hogy hamarabb térnek vissza a munkaerő-piacra. A gyermek napi gondozására megoldást kell találni, ennek lehetséges módja a bölcsőde. Az Adózóna cikkében azt járja körbe, milyen feltételekkel működhet együtt a gyed/gyes és a bölcsőde, mire kell figyelni, mikor jár, mikor nem az ellátás.

Nagyon gyakran keresnek meg azzal a kérdéssel, jár-e akkor a gyed, ha bölcsődébe megy a gyermek, ha dolgozik, ha nem dolgozik, ha tanul az édesanya. Két külön irányból kell megközelíteni a témát: egyrészt a bölcsődei oldalról, másrészt pedig az ellátások felől.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. paragrafusának (1) bekezdése így szól: a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A 41. paragrafus értelmében gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

Bölcsődei oldalról nézve az intézményeknek (és ez alatt az állami bölcsődéket értjük) helyet kell biztosítaniuk azoknak a legalább 20 hetes kisgyermekeknek, akiknek a nappali felügyelete nem megoldott, mert a szülők dolgoznak, esetleg tanulnak, vagy más olyan okuk van (például betegség), ami miatt a nappali felügyeletre szükség van. Jól látszik tehát, hogyha a szülő nem dolgozik, nem jár iskolába, nincs olyan speciális oka, ami miatt bölcsődei segítségre szorul, akkor nem jár a gyermeke számára bölcsődei elhelyezés, lévén ő maga is tudja a gyermekét nappal gondozni.

Ezért is találkozik azzal a követelménnyel a szülők a beiratkozáskor, hogy a munkáltatói igazolást kell benyújtaniuk, ezzel igazolva, hogy dolgoznak.

Természetesen itt nem csak a munkaviszony fogadható el, hiszen a vállalkozás is keresőtevékenység, illetve amennyiben iskolai tanulmányokat folytat valamelyik szülő, akkor annak igazolása is elegendő a bölcsődei felvételhez. A lényeg tehát az, hogy ezen okoknál fogva van szükség a nappali felügyeletre a gyermek számára. Ez az állami bölcsődékre igaz, hiszen a magán bölcsődék vagy munkáltatói bölcsődék szolgáltatások, amelyeket piaci alapon lehet igénybe venni. A tapasztalat az, hogy a bölcsődék fenntartói saját jogkörben döntenek arról, hogy például engedik-e azon gyermekek bölcsődébe járását, akik már egy ideje bölcsődések, de közben kistestvérük születik, és az anya otthon van, nem dolgozik.

A gyermek körülbelül féléves korától (169. naptól) 2 éves koráig gyermekgondozási díjban részesül a szülő, 2 és 3 éves kor között pedig gyes jár. A gyeddel összefüggésben fel kell felhívni a figyelmet arra, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeleti intézményben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést.

Vagyis, ha a gyermeket bölcsődébe adja a szülő, akkor jár mellette a gyed, ha keresőtevékenységet folytat. Ez nem csak az állami bölcsődékre vonatkozik, nem lehet tehát kikerülni a jogszabályt azzal, hogy nem állami intézménybe helyezi el valaki a gyermekét. Míg a bölcsőde fogadja a gyermeket, ha a szülő tanul, addig a tanulás nem elég indok arra, hogy a gyed járjon a bölcsőde mellett. Mindenképpen valamilyen keresőtevékenységre van tehát szükség, legyen szó munkaviszonyról, egyéni vagy társas vállalkozásról.

A jogszabály azt sem határozza meg, hogy napi, heti hány órás jogviszony mellett vehető igénybe a gyed úgy, hogy közben a gyermek bölcsődében van. De ez fordítva is igaz.

Szokták kérdezni, hogy ha csak heti 2 napot megy a gyermek bölcsődébe, akkor megmarad a gyed, ha nem dolgozik a szülő? Nem, ebben az esetben sem jár a gyed.

Tudni kell azt is, hogy nem automatikusan veszik el a gyed, hanem a gyedet igénybe vevőnek a felelőssége és kötelessége jelezni a foglalkoztatója felé, hogy milyen változás áll fenn nála, és ennél fogva le kell állítani a folyósítást. Szokták mondani, hogy erről ők nem tudtak, de a gyed igénylőn is szerepel a következő: a gyermekgondozási díjban részesülő köteles 8 napon belül az ellátást megállapító szerv külön felhívása nélkül bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti. Köteles bejelenteni például, ha:

– a gyermekgondozási díjra jogosító gyermek a háztartásából kikerül,

– a gyermekgondozási díjra jogosító gyermek napközben ellátásban részesül, anélkül, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő keresőtevékenységet folytatna.

Ha a gyermek elkezdi a beszoktatást, az már napközbeni ellátásnak minősül, ekkor szokták jellemzően a szülők a felgyülemlett szabadságokat kivenni. Ha az anyának nincs elég, vagy új munkahelyen kezd, akkor érdemes családon belül felosztani a beszoktatás napjait, amennyiben erre van lehetőség. Új munkahely esetén érdemes egyeztetni a munkáltatóval, és amennyiben a munkakör engedi, az első 2-3 hétre részmunkaidőt kérni és délutáni munkavégzést preferálni – így a délelőtti beszoktatást meg lehet oldani. Ha még az anya nem talált másik munkahelyet és a régi nem veszi vissza, sok bölcsőde ad 1-3 hónap türelmi időt és beveszi a gyermeket. Közben a szülőnek be kell mutatnia a munkáltatói igazolást, hogy a gyermek az intézménybe járhasson továbbra is.

A gyed ilyen esetben sem jár, erre megoldás lehet, hogy az anya lemond a gyedről, és az apa veszi azt igénybe, amennyiben jogosult rá. (Ki kell emelni, ha az anyának nincs biztosítási jogviszonya, akkor fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, lévén, hogy nem ő veszi igénybe a gyedet. Ez az időszak továbbá kieső idő is.)

A gyesnél azonban már nincs ütközés a bölcsőde és az ellátás között. Ha például az anya nem dolgozik, a 2 évet már betöltött gyermek bölcsődébe megy, akkor a gyes ugyanúgy jár számára. Persze az állami bölcsőde ugyanúgy kéri a munkáltatói vagy az az iskolai tanulmányokról szóló igazolást, magán bölcsődékben azonban erre sincs szükség.

Forrás: adozona.hu