Az Mt. főszabálya, hogy a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül tehetik meg a felek, és ettől csak fontosabb esetekben tér el. Azaz, általában véve jognyilatkozatot, akár szóban, akár ráutaló magatartással is lehet tenni. Kiemelt jelentőségére tekintettel mind a munkaviszony létesítése, mind annak megszüntetése azonban írásbeli formához kötött, amelynek elmaradása érvénytelenséghez vezet, vagy legalábbis vezethet, ahogyan azt az alábbiakban látni fogjuk – fogalmaz cikkében a munkajog.hu.

Alapvető szabály, hogy az alakisági követelményeket megsértő jognyilatkozatok érvénytelenek, azokhoz nem fűződhet joghatás. Az Mt. sajátossága, hogy ez a szabály éppen a munkaviszony létesítésénél nem érvényesül. A munkavállaló védelmében ugyanis a munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása esetén annak érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozat, és ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül.

Azaz, a felek szóbeli megállapodása – amennyiben az kiterjed legalább a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeire, a munkakörre és a munkabérre – a munkaviszonyt létrehozza, és amennyiben a munkavállaló érvénytelenségére határidőben nem hivatkozik, azt más sem teheti meg. Így például a hatóság ellenőrzése során, bírságot ugyan szabhat ki a munkáltatóra az írásba foglalás elmulasztása miatt, de az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására nem kerülhet sor.

Amennyiben a munkavállaló határidőben hivatkozik a szóbeli munkaszerződés érvénytelenségére, a felek az érvénytelenség általános szabályai szerint járnak el. Ennek megfelelően, vagy az érvénytelenség okát elhárítva a munkaszerződést írásba foglalják, vagy a munkaviszonyt a munkáltatónak azonnali hatállyal meg kell szüntetnie és a munkavállalóval el kell számolnia.

A munkaviszony létesítése mellett annak megszüntetésére szintén alaki kötöttséggel kerülhet csak sor. Nem meglepő módon azonban ebben az esetben sem az érvénytelenség általános szabályai szerint kell eljárni akkor, ha a munkáltató vagy éppen a munkavállaló a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatát (felmondás, azonnali hatályú felmondás) nem írásban teszi meg.

Az alaki hibásan közölt felmondás, azonnali hatályú felmondás esetén ugyanis a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni, nem pedig az érvénytelenségét. Ráadásul, amennyiben a munkáltató mulasztotta el a megszüntetés írásba foglalását, az minden valószínűség szerint a munkavállaló jogorvoslati kioktatásának elmulasztását is jelenti. Emiatt pedig a jognyilatkozat bíróság előtti megtámadásának egyébként közléstől számított harminc napos határideje hat hónapra tolódik ki.

Más a helyzet akkor, ha a jogviszony megszüntetésére ugyan szóban került csak sor, de annak jogszerűségét mindkét fél elfogadta és ennek megfelelően a jogviszonyt megszüntette és egymással elszámoltak. Az Mt. ugyanis – a korábbi bírói gyakorlatban kikristályosodott elvet átvéve – kimondja, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha az alaki hibás jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Így például, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkavállaló sem hivatkozhat jogellenességre akkor, ha a megállapodást ugyan a felek nem foglalták írásba, de abban megegyeztek, egymással elszámoltak és a munkaviszonyt ténylegesen megszüntették.

Forrás: munkajog.hu