A szakszervezetek kihagyásával nyújtották el a veszélyhelyzet alatt több mint 50 cégnél a dolgozók munkaidőkeretét. A kormány ezután is ad erre lehetőséget – olvasható a Népszavában.

 Mintegy félszáz feldolgozóipari cégnél hosszabbították meg a veszélyhelyzet idején a munkaidőkeretet a koronavírus miatt kialakult helyzetre hivatkozva. A kormány áprilisban lehetőséget adott ugyanis arra, hogy ezt mindenféle külön egyeztetés nélkül tegyék meg a munkáltatók.

A koronavírus miatti korlátozások idején kiesett munkaórákat így a megrendelések megszaporodása után akár úgy is ledolgoztathatják majd a munkaadók, hogy egy hónapban csupán egyetlen szabad vasárnapjuk lesz a dolgozóknak. A munkaidő akár napi 10-12 órára is nőhet, s mindezért nem jár majd túlóradíj - hívta fel a figyelmet László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Területükön minden ötödik cégnél meghosszabbították a munkaidőkeretet a korlátozások alatt, ez összesen 42 – elektronikai, fém-, gép- és autóipari vállalatot jelent.

Van, ahol „csak” a jövő év közepéig tolták ki a keretet, de van, ahol a teljes 24 hónapos elnyújtási lehetőséget kihasználták. A veszélyhelyzetnek ugyan vége, ám ezek a már rögzített hosszabbítások maradhatnak, és újabb lehetőségek is lesznek. 

 Egy gumiszabály alapján továbbra is lehetőségük lesz a munkaadóknak arra, hogy egyoldalúan 24 havi munkaidőkeretet rendeljenek el. Erre ezután a Békés Megyei Kormányhivatal adhat engedélyt, amennyiben olyan új munkahelyteremtő beruházásról van szó, amelynek „megvalósítása nemzetgazdasági érdek”. Bár a kormány korábban is próbálta már módosítani a munkaidőkeret szabályozását – ez híresült el rabszolgatörvény néven –, a tiltakozások hatására a veszélyhelyzet előtti időkig maradt az, hogy alapesetben legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet lehet elrendelni. Ahol ezt ennél hosszabb időre szerették volna elnyújtani, ott a helyi szakszervezettel meg kellett állapodni. Ezt a beleszólási lehetőséget vette el a dolgozóktól a kormány a koronavírus leple alatt, és veszi el ezután is. S hogy mennyire sikeresen, azt mutatja, hogy a rabszolgatörvény életbelépése óta, bár 6-8 cégnél is előkerült a szándék, a Vasas mindössze egy helyen állapodott meg a 3 évre elnyújtott munkaidőkeretről – szerintük korrekt feltételek alapján.

A veszélyhelyzet alatt viszont számos helyen úgy hosszabbították meg a munkaidőkeretet a cégek, hogy arról előzetesen nem egyezettek a szakszervezetekkel. László Zoltán szerint egészen megdöbbentő volt ez a hozzáállás: amint lehetőséget kaptak rá, még a korábban tárgyalásokra kész partnernek mutatkozó munkáltatók is egyszerűen csak közölték az új feltételeket. 

Egy hosszabb munkaidőkeretben a megrendelések intenzitásához tudja igazítani a dolgozók munkavégzését a cég, ráadásul jó eséllyel pluszköltségek nélkül. Ha például nincs megrendelés, vagy egy üzemben kicserélnek egy gyártósort, akkor a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak.

Erre alapesetben állásidőre fizetett bér jár. A munkaidőkeretben viszont ezeket a kiesett munkaórákat később le kell dolgozni, méghozzá külön fizetség, túlóradíjak nélkül. A munkaidőkeret idején ugyanakkora fizetés jár, a ledolgozott munkaórákkal és az esetleges plusz díjazással – sőt adott esetben a dolgozói visszafizetésekkel - elszámolni csak a végén kell. Számos cég most azt hiszi, a 24 havi munkaidőkeret a megfelelő csodaszer a problémáikra, ám tévednek – fogalmazott László Zoltán. A túlhajtott dolgozók által végzett munka minősége silányabb lesz, a munkabalesetek sokasodni fognak, ami az egészségügyi rendszert is megterheli majd. Egy ilyen hosszú munkaidőkeretben ráadásul a munkaórák és az érte járó díjazás nyilvántartása és elszámolása, ezek összeegyeztetése az egy évben ledolgoztatható órák számával komoly felkészültséget és szoftvereket igényel.

Ez utóbbival egyetért Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is. Szerinte a cégeknek sem könnyű egy ilyen rendszert bevezetni, éppen emiatt véli úgy: kevés helyen éltek és élnek majd a lehetőséggel. Ez egy szűk szegmenst, a hosszabb üzleti ciklusú iparágakban működő vállalkozásokat érinti. Főként az autóipari beszállítóknak jöhet jól, hiszen ott gyakran fordul elő, hogy nagy mennyiségű megrendelést kell gyorsan teljesíteni, ebben pedig segíthet a rugalmasabb munkaidőkeret – fogalmazott. Ilyen formán az MGYOSZ egyébként egyáltalán nem kérte ezt a szabályozást, sőt, már csak utólag értesültek róla – mondta el kérdésünkre Rolek Ferenc. Ezzel együtt úgy látja: jó, ha van lehetőség a kivételekre. A fő kérdés szerinte az, hogy helyben hogyan állapodik majd meg a dolgozókkal a cég.

Az ugyanis, hogy a törvény szerint nem kell egyeztetni, nem jelenti azt, hogy ne lehetne

– jelentette ki. Az MGYOSZ alelnöke azt mondja: ahol erős szakszervezet van, ott nem lehet majd bevezetni egyetértésük nélkül a hosszabb munkaidőkeretet, hiszen a munkaadóknak is a munkabéke a legfontosabb. Kérdés persze, hogy áll fel rögtön egy erős szakszervezet egy újonnan létrejövő cégnél, hiszen a jogszabály szerint a munkahelyteremtő beruházásoknál lesz lehetőség a munkaidőkeret elnyújtására. Ugyanakkor tény, ha van rá szándék a másik oldalról is, meg lehet egyezni egy ilyen kérdésben is.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) 6 cégnél is megállapodott a munkaidőkeret év végéig történő meghosszabbításáról. Területükön három vállalatnál viszont egyeztetés nélkül vezettek be 24 havi munkaidőkeretet. Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint is főként az autóipari cégeknél mutatkozik erre igény: utóbbiak is erre a területre szállítanak be. Úgy véli: a szabályozással alapvetően a szakszervezeti jogokat igyekszik csorbítani a kormány. Eközben uniós jogokat sért, hiszen aszerint legföljebb 12 havi elszámolást lehet alkalmazni a hosszabb munkaidőkeret esetén is, a magyar szabályozás viszont az elszámolást is elnyújtaná 24 hónapra. A fentiek miatt a szakszervezetek az Európai Unióhoz fordulnak.     

Munkahelyteremtés és nemzetgazdasági érdek

Már az is nehezen érthető, hogy nemzetgazdasági érdeknek számító országos ügyekben miért éppen egy békés megyei hivatalnoknál látta meg a szükséges kompetenciát a kormány (az eredeti javaslatban még a foglalkoztatásért felelős miniszter, jelen esetben Palkovics László döntött volna ezekben az ügyekben), a munkahelyteremtés kritériuma azonban ennél is több kérdést vet fel. Az tiszta sor, ha egy teljesen új gyárat építenek fel, és ott létrejön többszáz munkahely. De vajon munkahelyteremtésnek tekintik-e majd azt, ha egy üzemben automatizálnak, és az új rendszer kezelésére felvesznek pár embert, többeket viszont elküldenek, hiszen a gépek miatt nem lesz szükség a munkájukra? Amennyiben egy vállalat kialakít egy új gyártósort, és fölvesz 100 új dolgozót, akkor vajon csak erre a 100 munkavállalóra alkalmazhatja a 24 havi munkaidőkeretet , vagy az összes dolgozójára? – sorolja a megválaszolatlan kérdéseket László Zoltán.   

Forrás: Népszava