Az idén, a koronavírus-válság alatt tartott munkaügyi vizsgálatokon a cégek több mint kétharmada megbukott, amivel tovább romlott az eddig sem túl fényes statisztika. Az építőiparban minden harmadik munkavállalót feketén foglalkoztatnak – olvasható a HVG-ben.

Március végéig 4 123 vállalkozást ellenőrzött a munkaügyi hatóság, ezek 68 százalékánál találtak hiányosságokat. Hasonló arányokat mértek a dolgozóknál is: a 18 275 vizsgált munkavállaló 65 százalékát érintették a szabálytalanságok.

Bár az adatok romlottak az egy évvel korábbihoz képest (2019 első negyedévében a cégek 60, a dolgozók 51 százaléka volt érintett), az Innovációs és Technológiai Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint az adatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A koronavírus-válság miatt ugyanis csökkent a helyszíni ellenőrzések száma, és elsődleges szempont volt a már megkezdett ellenőrzések lezárása, valamint a panaszok, illetve közérdekű bejelentések kivizsgálása. Ezek jellemzően több szabálytalanság megállapítását eredményezik – írják.

A koronavírus más sajátosságot is hozott: 2011 óta most volt a legmagasabb az ellenőrzött dolgozókon belül a feketén foglalkoztatottak aránya (13,49 százalék), az eddigi legmagasabb érték nem érte el a 11 százalékot. Persze ágazatonként is más-más eredmények jönnek ki:

az építőiparban minden harmadik dolgozót feketén foglalkoztatják (33,77 százalék), a vagyonvédelemben a dolgozók 17,91 százaléka nincs bejelentve, a vendéglátásban ugyanez az arány 16,15, a mezőgazdaságban pedig 13,4 százalék.

És hogy mivel védekeznek a lebukott cégek? Nagy újdonság nincs, a leggyakoribb indokok között továbbra is az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” szerepel.

Szinte mindennel csalnak

De nemcsak a feketefoglalkoztatás a gond a magyar cégeknél, a jelentés szerint a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok száma is jelentősen megugrott: most 4 909 főt érintettek, míg tavaly „csak” 3 437-et. Sokszor nincs munkaidő-beosztás, vagy munkaidő-nyilvántartás, márpedig ezek hiánya gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).

Érdekesség, hogy miközben sok cég került gondba a koronavírus okozta válság miatt, a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok száma stagnált: 1 263 dolgozót érintett idén és 1 333 főt tavaly. Itt jellemzően azzal volt gond, hogy nem fizették ki a bért időben vagy az alapbéren felüli pótlékokat nem adták oda.

Jelentősen nőtt viszont a szabadságokkal való visszaélés: ennek két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot ténylegesen nem adják ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint hogy nem biztosítják az évi egyszeri legalább 14 napos szünetet.

Mindezek miatt az idei első negyedévben 998 esetben szabtak ki az elsőfokú munkaügyi hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 171 105 000 forint összegben, munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetés határozatot 36 esetben alkalmaztak. Több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezés (528 db), valamint szabálytalanságot megállapító határozat (978 db) született. Az érdemi döntések 65 százaléka tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

 Forrás: HVG

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ