Akár már szerdán éjféltől megszűnhet Magyarországon a rendkívüli jogrend. A járvány idején hozott szabályok egy része azonban velünk marad – olvasható a Népszavában.

 Ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 192 igen vokssal fogadta el kedden a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt a március 11-én elrendelt veszélyhelyzet feloldására. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kormány akár már szerda éjféltől visszavonhatja a rendkívüli jogrendet. A veszélyhelyzet után életbe lép az egészségügyi járványügyi készültség, ami azt jelenti, hogy továbbra is működik majd az operatív törzs, a kormány pedig szükség esetén elrendelhet nyitvatartási korlátozásokat, valamint látogatási tilalmat. A veszélyhelyzet alatt a kabinet rendeleti úton kormányozhatott, ám ezek a jogszabályok érvényüket vesztik a rendkívüli jogrend visszavonásával. Hatályuk meghosszabbításához az kellett, hogy a parlament törvény formájában szavazza meg a tartalmukat, ez pedig több járvány idején hozott rendelet esetében – a kormánypárti képviselők támogatásával – meg is történt. Sok változás tehát velünk marad – ideiglenesen vagy hosszabb ideig, de akár véglegesen is. 

Az egyik legfontosabb újdonság: a jövőben az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet esetén – amelyet a kabinet rendelhet el – az országos tiszti főorvos helyett a kormány hozhat járványügyi korlátozó intézkedéseket. Ilyen helyzet elrendelésekor akár a hadsereget is be lehet majd vetni a védekezésben, fegyverhasználati joggal.

– A tegnap elfogadott terjedelmes törvény két elemre bontható, az egyik a korábbi felhatalmazási törvény alapján meghozott rendeletek egy részének hatályát terjeszti ki, a másik viszont végleges hatállyal módosít már meglévő jogszabályokat – mondta a Népszavának Bárándy Gergely ügyvéd, volt szocialista országgyűlési képviselő.

A munkavállalókat érinti például hátrányosan az a passzus, amely szerint a veszélyhelyzet idején elrendelt kétéves munkaidő keret nem szűnik meg annak elmúltával sem, vagyis két éven át a munkáltató dönthet arról, hogy két éves távlatban mikor és mennyi időre rendel el túlmunkát, hétvégi munkavégzést, valamint hogy mikor mehetünk szabadságra. Ez egyértelműen a multiknak tett engedménynek tekinthető, ráadásul ilyen időkeret meghatározására a jövőben az innovációs miniszter is hatáskört kap bizonyos esetekben. A munkáltató július 1-ig továbbra is távmunkára kötelezheti az alkalmazottat, a munkavállaló egészségének ellenőrzése érdekében egyoldalú intézkedéseket hozhat és kötelezheti a dolgozót akár maszk vagy védőfelszerelés viselésére is ebben az időszakban.

Év végéig viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó a munkavállalói juttatásokat. Július 1-ig nem mondható fel a nem lakhatási célú helyiségek bérleti a bérbeadó által joga a válságban leginkább sújtott ágazatokban, a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) tételes megfizetése alól pedig július 1-ig mentesülnek egyes szolgáltató szektorban dolgozók (például a taxisok, fodrászok, edzők, villanyszerelők). A hitelek törlesztési moratóriuma év végéig érvényben marad és meghosszabbították a fogyasztói hitelek kamatának maximalizálását is a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékéig.

A GYES, GYED, családi pótlék folyósítását lejárt határidő után is folytatják június 30-ig, és a CSOK igénylését könnyítő szabályok is fennmaradnak július 15-ig. A bentlakásos intézményekben maradnak a látogatási korlátozások. Év végéig továbbra is 15 ezer forintig lehet PIN-kód nélkül érintéssel fizetni, július 1-jéig marad az ingyenes parkolás is, szeptemberig pedig nem kell közterület-használati díjat fizetnie a vendéglátóhelyeknek. Különleges szabályokat fogadtak el a járvány miatt meghiúsult, utazási iroda által szervezett utakra. Ez egyebek mellett azt tartalmazza, hogy ha az ügyfél ezt elfogadja, az iroda utalványt is adhat pénzvisszafizetés helyett.

A veszélyhelyzet idején lejárt okmányok még 180 napig érvényesek lesznek.

A bírósági és rendőrségi eljárások veszélyhelyzet idején módosult szabályai december 31-ig maradnak érvényben, ezek szerint a hatóságoknak a személyes megjelenést nem igénylő eljárásokat kell előnyben részesíteniük.

Ennek következtében például a tanúkihallgatásokat Skype-on is le lehet bonyolítani, és büntető végzést lehet hozni tárgyalás nélkül a kettőtől nyolc évig terjedő szankciókkal sújtható bűncselekmények esetében. A törvény felhatalmazza a kormányt a rendezvények megtartásának szabályainak meghatározására. Bárándy Gergely szerint ugyanakkor ez nem csak egy koncertre vagy fesztiválra vonatkozhat, hanem akár a gyülekezési törvény hatálya alá eső demonstrációkra is. – Vagyis hiába mondja a kormány, az alaptörvény garantálja a gyülekezési jogot, a törvény értelmében ugyanis előírhatja, hogy egy tüntetésen tartani kell a két méteres védőtávolságot és sárga sapkát kell viselni – fogalmazott a jogász, aki szerint „megint az állam erősödik majd a polgár rovására, a munkáltató erősödik a munkavállaló kárára, miközben a könnyítések nagy része hamar véget ér”.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ