A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez jogszabályellenes – olvasható a Népszavában.

 Nem akarják kifizetni június 30-ai hatállyal a végkielégítését azoknak a szakképzésben dolgozó oktatóknak, akik úgy döntöttek, nem fogadják el új bérajánlataikat és munkaszerződésüket

– hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői online sajtótájékoztatóján. A szakképzési centrumok csak azoknak fizetnének végkielégítést, akik jogviszonyuk megszűnése után 60 napig nem tudnak elhelyezkedni, és erről nyilatkozatot is tesznek.

 Vagyis a dolgozók csak 60 nap után juthatnak hozzá a végkielégítésükhöz, de csak akkor, ha igazolják, hogy addig nem találtak máshol állást. Gosztonyi Gábor, a PSZ szakképzésért felelős alelnöke szerint ez jogszabályellenes, hiszen a közalkalmazotti törvény kötelezi a munkáltatót a végkielégítés kifizetésére – és arról szerinte szó sem lehet, hogy erre csak 60 nap múlva kerüljön sor. Az új szerződésekre azért van szükség, mert a szakképzési rendszer átalakításának részeként megszűnik a szakképző intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, foglalkoztatásuk július 1-től a Munka törvénykönyve alá kerül. Az új munkaszerződéseket – és a bérajánlatokat – május végéig mindenki megkapta, és június 15-ig volt idejük arra, hogy nyilatkozzanak annak elfogadásáról.

Bár a PSZ-hez beérkezett információk alapján a többség aláírta, a szakszervezet felmérésében résztvevők mintegy 17 százaléka az ajánlat elutasítása mellett döntött. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, de Gosztonyi szerint az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet mondani, átlag 20-25 százalékkal emelkedtek a megajánlott bérek.

A vezetők között pedig vannak, akik jóval szerényebb emelést kaptak. A nem tanári végzettségű iskolai dolgozóknak 4 százalékkal ajánlottak többet korábbi bérüknél, ami a PSZ szerint méltatlan és megalázó. Gosztonyi arra is emlékeztetett, az ITM nem tudott megfelelni annak a jogszabályi kötelezettségének sem, hogy időben (március 31-ig) elkészüljenek a képzési és kimeneti követelmények, iskolai programtervek. – Erre felhívtuk a minisztérium figyelmét, mire egy ellentmondásos levélben egyszerre hivatkoztak a járványügyi veszélyhelyzetre, mint hátráltató tényezőre, valamint olyan „jelentéktelenségre”, ami nem gátolhatja az új szakképzési rendszer szeptember elsejei bevezetését – fogalmazott. És ez még nem minden: a PSZ alelnöke szerint újabb bizonyíték a fejetlenségre az agrárszakképzési intézmények átszervezése.

A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium például néhány hét alatt három levelet is kapott arról, melyik újonnan létrejövő agrárszakképzési centrumhoz fognak tartozni – mindegyik levélben más centrum volt megjelölve. – „Romlott hab” a tortán, hogy a hajdúböszörményi intézmény néhány dolgozója olyan levelet kapott, amelyben a munkavégzés helyeként a 132,5 kilométerrel távolabb lévő putnoki Serényi Béla Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola van megjelölve. A kollégák azóta is várják az illetékesektől a választ. Egyelőre úgy tűnik, az egyéni élethelyzeteket nem veszik figyelembe – mondta Gosztonyi. 

„A tanároknak és a szülőknek köszönhető, hogy a rendszer nem omlott össze”

A tantermen kívüli digitális oktatással is sikerült lezárni a tanévet, de ez nem az oktatási kormányzaton múlt – erről Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke beszélt. Szerinte egyértelműen a tanárok és a szülők erőfeszítéseinek köszönhető, hogy „a rendszer nem omlott össze”. Hét pontban javaslatokat is megfogalmaztak arról, hogyan kellene felkészíteni az iskolákat egy hasonló helyzetre: ezek közé tartozik Észtország mintájára az ingyenes internet-hozzáférés az ország egész területén, a Nemzeti alaptanterv újragondolása, valódi digitális tartalommal megtöltött tananyagok kidolgozása, egységes iskolai felületek kiakalítása, távoktatási szakemberek alkalmazása, pedagógusok továbbképzése.

A szeptembertől megjelenő iskolaőrséggel kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlannak tarják, hogy kényszerítő eszközöket – mint gumibot, gázspray, bilincs – alkalmazzanak tizenéves gyerekekkel szemben.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke pedig beszámolt arról, hogy a PSZ kezdeményezésére már júniusban összeülhet a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács, illetve a sztrájkbizottsági tárgyalásokat is folytatják, ha a járvány megengedi. Követeléseik továbbra is érvényesek: a pedagógusbérek vetítési alapja a minimálbér összege legyen, a heti óraszámokat egységesen 22 órában határozzák meg, csökkentsék a munkaterheket, a pályakezdőket kiemelten támogassák. A kormány által megígért 10 százalékos pótlékemelést nem tartják elegendőnek – de még ennek a fedezete sem látszik a költségvetésben. 

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ