Magyarországon a Munka Törvénykönyve szabályozza, mennyi a felmondási idő. A felmondási idő arra szolgál, hogy a felmondással járó munkahelyi problémákat a felek tudják orvosolni. A Pénzcentrum cikke.

Mielőtt belekezdenénk abba, mennyi felmondási idő jár Magyarországon, először végig kell venni, hogy a Munka Törvényvénykönyve miként rendelkezik a munkaviszony megszüntetésének lehetőségeiről. Ezek alapján a munkaviszony megszüntethető:

  • a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
  • rendes felmondással;
  • rendkívüli felmondással;
  • azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
  • határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által.

Ezek közül a felmondási idő igazából csak a közös megegyezéskor jön elő, akkor is csupán érintőleg, valamint a rendes felmondáskor van igazán szerepe. Ezen felül például rendkívüli felmondásnál vagy a próbaidő alatti felmondásnál nincs szerepe, a határozott idejű munkaszerződést pedig csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal lehet megszüntetni. 

Közös megegyezés

Itt evidens a dolog, a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a munkaviszonyt közösen meghatározott időpontban meg akarják szüntetni. A közös megegyezésnek bármikor helye lehet, ilyen módon például a felmondási védelem ideje alatt is megszüntethető a munkaviszony.

Közös megegyezésnél sem felmondási idő, sem végkielégítés nem jár, de a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló részesüljön valamilyen díjazásban. Ilyen esetben tehát a felmondási idő, mint olyan nem játszik, vagyis minden a felek aláírásos megegyezése dönt.

Rendes felmondás

Egy határozatlan idejű szerződést mind a munkavállaló, mind a munkáltató bármikor megszüntethet. Ha a munkáltató mond fel, azt indokolnia kell, ha ezt a munkavállaló vitatja, akkor ennek igazságát a munkáltatónak kell bizonyítania. Szóban nem lehet felmondani, az jogellenes.

Felmondási idő

Mind munkáltatói, mind munkavállalói rendes felmondásnál van felmondási idő. Ennek tartama a Munka Törvénykönyve szerint legalább harminc nap. Fontos tudni, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött:

  • 3 év után 5 nappal, 
  • 5 év után 15 nappal, 
  • 8 év után 20 nappal, 
  • 10 év után 25 nappal, 
  • 15 év után 30 nappal, 
  • 18 év után 40 nappal, 
  • 20 év után 60 nappal meghosszabbodik.

Érdemes azt is tudni, hogy a felek legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató pedig, amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni.

A munkáltatónak tovább arra is lehetősége van, hogy a munkavállalót a felmondási idő felénél hosszabban, esetleg a teljes felmondási időre felmentse a munkavégzés alól. 

Munkavállaló felmondása esetén - ha a munkáltató másként nem rendelkezik - köteles a teljes felmondási idő ledolgozására.

Érdemes kiemelni, hogy a felmondási idő közös megegyezéssel megkurtítható. Ha ezt a munkavállaló kéri (munkáltató rendes felmondás esetén), a munkáltató köteles a munkaviszonyt a kért korábbi időpontban megszüntetni. A "kieső" időre ilyenkor nem jár járandóság. 

A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. E szabály alól a munkavállaló javára el lehet térni, így akár a felmondási idő egészére mentesíthető munkavégzési kötelezettsége alól.

Munkavállalói felmondás esetén nem jár felmentési idő.

A munka törvénykönyve felmondási idő leírása szerint  a felmondási időben történik munkavégzés, arra rendes munkabér jár. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg (akkor is, ha a munkáltató önkéntesen mentesíti a munkavégzés alól). Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult (így például a keresőképtelen munkavállalónak).

Felmondási idő kisokos

Mennyi felmondási idő jár?

Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy egy munkavállalónak átlagos esetben, határozatlan idejű szerződés esetében 30 nap felmondási idő jár. Ez azonban megváltozik akkor, ha a.) a munkáltató mond fel, és a munkavállaló legalább 3 éve a cégnél dolgozik vagy b.) a munkáltatónak határozott idejű szerződése van, netán c.) rendkívüli felmondásra kerül sor.

Mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén?

Annyi nap, amennyiben a munkáltató és a munkavállaló megegyezik. Erről ilyen esetben szabadon lehet dönteni, persze úgy, hogy az mindkét félnek megfeleljen.

Felmondási idő mikor kezdődik?

A felmondási idő a felmondást benyújtása utáni naptári napon kezdődik. Fontos, ez naptári nap, tehát nem csak munkanap lehet, hanem akár hétvége is.

Mennyi felmondási idő jár?

Ez attól függ, az embernek milyen szerződése van - lásd fentebb! Alap esetben, határozatlan idejű szerződésnél legalább 30 nap felmondási idő jár. Ám ezt rengeteg tényező befolyásolhatja, nőhet is, csökkenhet is. 

Mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel?

Ha a munkavállaló mond fel, akkor határozatlan idejű szerződés esetén legalább 30 nap a felmondási ideje. Ez változhat akkor, ha a felek közös megegyezéssel máshogy döntenek, illetve, ha például a munkavállaló próbaidőn van, akkor bármikor felmondhat, nem keletkezik felmondási ideje. Ugyanígy más a helyzet akkor is, ha a munkáltató például határozott idejű szerződéssel dolgozik - lásd fentebb!

A felmondási idő kijátszása

Elől járóban csak annyit, hogy a felmondási időt a Munka Törvénykönyve szerint nem lehet kijátszani, a feleknek érdemes az egyezségre törekedni. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik, naptári napban van megállapítva, tehát abba nem csak a munkanapok számítanak bele. Sőt, akkor sem hosszabbodik meg a felmondási idő, ha annak tartama alatt a munkavállaló valamilyen okból nem tud munkát végezni (pl. keresőképtelen beteg). E 30 nap letöltése után a munkavállaló tehát szabadulhat a munkaviszonyból.

Igen ám, de betegkártyával nem érdemes játszani, ugyanis a munkáltatónak jogában áll felülvizsgáltatnia a munkavállalója keresőképtelenségét. Ezért például ha valaki már rögtön egy új munkahelyen kezdene el dolgozni úgy, hogy közben még egy felmondási időt tölt betegszabin, azt kiderülhet. Igaz, a keresőképtelenséget munkakörönként kell elbírálni, így elképzelhető, hogy az egyik munkaviszonyban keresőképtelen, míg a másikban nem, ez meglehetőségen ritka eset. Ezzel tehát lehet játszani, de nem érdemes.

Ha a munkáltató tehát rövidebb idő alatt szabadulna munkáltatójától érdemes a felmondási idő olyan intézési, amiben a felek közös egyeznek meg, esetleg csökkentik a felmondási időt. Minderre azonban a munkáltató nem kötelezhető. 

Megoldás, azaz úriemberhez méltó lehet a felmondási idő kijátszása úgy, hogy a munkavállaló a még fel nem használt szabadságait veszi ki a felmondási ideje alatt. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy két munkaviszony egyszerre álljon fenn (a most megszűnőben szabadságon van a munkavállaló, az újabban pedig elkezd dolgozni). A szabadság iránti igényt ugyanakkor 15 nappal korábban kell bejelenteni, a munkavállaló pedig évente hét nap szabadsággal rendelkezik.

Ezen felül a szabadság kivételéhez már ismét csak a munkáltató beleegyezése kell!

Felmondási idő alatt táppénz

Az előbbiek fényében a felmondási idő alatt táppénz ugyanúgy járhat egy munkavállalónak, mint bármikor máskor, ha beteg, sérülést szenvedett, egyéb esetben azonban törvényesen nem. Ezért ezzel nem érdemes játszana, főleg úgy a munkáltatónak jogában áll felülvizsgáltatnia a felmondási idő alatt táppénz jogosultságot.

Felmondási idő megtagadása

A felmondási idő letöltése alól tehát csak úgy mentesülhet általában az ember, ha közösen megegyezik a munkáltatójával. Ha a munkavállaló azonban mégsem tartja magát a Munka Törvénykönyve szerinti felmondási időhöz, akkor jogellenesen szüntetni meg a munkaviszonyát, még ha csak egyetlen nappal is rövidíti azt le. Ilyen esetben a munkáltató kártérítést követelhet a munkavállalótól.

A törvény szerint a munkáltató a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, mint átalány kárigényt akkor is érvényesítheti a munkavállalóval szemben, ha az csak a felmondási idő egy részét nem töltötte le. Érdemes tehát ezeket a jogvitákat elkerülni, és egyeztetni a munkavállalóknak és a munkáltatóknak. Főleg most a veszélyhelyzet idején, amikoris a Munka Törvénykönyvétől rengeteg esetben el lehet térni.

Forrás: Pénzcentrum

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ