A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet. Az Adózóna cikke.

Ne menjen a minimálbér alá a díjazásban!

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 136. paragrafusának (1) bekezdése alapján teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló alapbére nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mértéke. Ez a munkajog egyik alapvető szabálya. A 367/2019. kormányrendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000, hetibér alkalmazása esetén 37 020, napibér esetén 7410, órabérnél 926 forint. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibérnél 210 600, hetibérnél 48 420, napibérnél 9690, órabér esetén 1211 forint. Ha a munkáltató költséget szeretne megtakarítani, ne minimálbér alatti bérezésben, hanem inkább részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodjon!

A beosztás szerinti napi munkaidő ne haladja meg a 12 órát!

Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, készenléti jellegű munkakör esetében pedig legfeljebb 12 óra lehet. Munkaidőkeretben ez a napi munkaidő a munkaidőkeret időtartama alatt egyenlőtlenül is beosztható. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkettő, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Ez azért fontos, mert a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv 6. cikke is nevesíti, hogy hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő – a túlórát is beleértve – nem haladhatja meg a 48 órát. Természetesen a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje magasabb lehet, így a napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, a heti munkaideje pedig maximum hetvenkét óra lehet.

Ezen garanciális szabályoktól való eltérés az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményét annulálja. Javasolt ehelyett hosszabb időtartamú munkaidőkeret alkalmazása. Ennek mértéke jelenleg 4 hónap vagy 16 hét. A munkaidőkeret tartama a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét. Lehetőség van kollektív szerződésben 12 vagy akár 36 havi munkaidőkeret alkalmazására is.

A munkaidőkeret tartama 24 hónapra növelhető

Mint arról az Adózóna is hírt adott, a nemrégiben kihirdetett 104/2020. kormányrendelet 1. paragrafusának (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el, illetve már fennálló munkaidőkeret esetében annak hossza 24 hónapra növelhető. A 24 hónapos időtartam a kiegyensúlyozott terhelésre (a munkaidő egyenletes elosztására) megfelelő lehetőséget biztosít. Fontos, hogy ezen szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatályának tartama alatt nem lehet alkalmazni.

Az Mt. 109. paragrafusa alapján naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján ezen felül naptári évenként további legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő írható elő (önként vállalt túlmunka).

Tekintettel arra, hogy az éves 400 óra rendkívüli munkavégzés az irányelv által lehetővé tett maximális munkaidőmennyiség közelében van (48 óra hetenként), nem javasolt ezt meghaladóan rendkívüli munkavégzés elrendelése. Az Mt. 108. paragrafusának (2) bekezdés alapján ugyan nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében, ezen rendelkezés általános jelleggel történő alkalmazása jogilag támadható lehet.

Fontos arra is rámutatni, hogy a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor rendkívüli munkaidő egyáltalán nem rendelhető el.

Forrás: adozona.hu