Egy munkavállaló 2019. évben két munkáltatónál is volt egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban. Az egyiknél szakképzettséget igénylő munkakörben, napi 11 660 forintért, összesen 60 napon, a másiknál nem szakképzett munkakörben, szintén napi 11 660 forintért, 43 napon dolgozott. A két munkaviszonyban 28 nap közös, amikor az adott napon szakképzett és szakképzetlen munkakörben is foglalkoztatták a munkavállalót. Mit jelent ez esetben a mentesített keretösszeg arányosítása, hogyan kell kiszámítani az szja-köteles részt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

Nagyon érdekes és ritka kérdést vetett fel az olvasó, aminek megválaszolásához nincs egyértelmű jogszabályi iránymutatás – szögezte le válasza elején szakértőnk.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának a szorzatát (mentesített keretösszeg).

2019-ben a minimálbér napi összege 6860, a garantált bérminimumé pedig 8970 forint volt.

A mentesített keretösszeg tehát (ameddig nem kell jövedelmet megállapítani és személyijövedelemadó-bevallást benyújtani) a fentiek alapján a 2019. évben minimálbér esetén napi 8919 forint, garantált bérminimum esetén pedig 11 661 forint volt (a megszerzett jövedelem összegébe a bérpótlékok is beszámítanak).

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy nincs szja-fizetési kötelezettsége. Ha a keretösszegnél magasabb a juttatott összeg (mint a kérdésben említett, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében), úgy a napi 8918 forint feletti rész szja-köteles.

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget valóban arányosan kell kiszámolni.

A kifizetett munkabérek összege: 60 napx11 660 forint = 699 600 forint + 43 napx11 660 forint = 501 380 forint. 103 napra a munkavállaló összesen 1 200 980 forint összegű munkabérben részesült.

Ezt követően meg kell nézni az arányokat:

60/103 nap = 0,58
43/103 nap= 0,42

Mivel a megkeresett munkabér összegét kell vizsgálni, nincs jelentősége annak, hogy egy napon két munkáltatónál is végzett munkát a munkavállaló. A mentesített keretösszeg tekintetében tehát 58%–42% aránnyal számolva (ezeket napként kezelve) 58x11 661 = 676 338 forint, illetve 42x8911 = 374 262 forint. Ez összesen 1 050 600 forint. Ezt 150 380 forinttal haladta meg a munkavállaló, így ezen összeg után kellene szja-t fizetnie.

A fentiek szakértőnk álláspontját tükrözik, egyértelmű jogszabályi rendelkezés hiányában javasolt állásfoglalás kiadása érdekében megkeresni a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárságot.

Forrás: adozona.hu