Sok helyen arra kérik a munkavállalókat: előzetesen jelentsék be külföldi útjaikat, akár céges, akár magánjellegű az utazás, különösen, ha járványveszély szempontjából veszélyes régióról van szó – írja a Népszava.

 A hazai cégeknek is célszerű előkészületeket tenniük és úgynevezett pandémiás cselekvési tervet kidolgozniuk a koronavírus magyarországi megjelenése miatt, ugyanis a munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása

– hívják fel a figyelmet az ügyvédi irodák.

A cégek nem tudják ugyan alkalmazottaikat és a vállalatot hermetikusan elzárni a vírus elől, de tehetnek a veszélyeztetettséget csökkentő előzetes intézkedéseket. Ebbe a körbe tartozik a munkavállalók részletes tájékoztatása, a fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése, a cég területére lépők fokozott ellenőrzése és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése, a céges rendezvények, ügyféltalálkozók, utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése – mutatnak rá a Baker McKenzie szakértői.

Fehérváry Ákos, és Óváry-Papp Nóra szerint

a cégek a járványveszélyre tekintettel mentesíthetik az alkalmazottakat a munkavégzés alól is, ennek időtartamára viszont alapbér jár.

Időlegesen otthoni munkavégzést is el lehet rendelni, ha a munka jellege ezt megengedi. Csupán félelemből azonban a munkavállaló nem mondhat nemet a munkára, fokozott veszélyhelyzet esetén ugyanakkor – például ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kiemelten magas – jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést, és eközben munkabérre is jogosult lesz. Ez idő alatt is munkára képes állapotban kell ugyanakkor rendelkezésre állnia – erre már Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje hívta fel a figyelmet. Szintén az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha azért nem lehetséges a munkavégzés, mert a termeléshez szükséges alapanyagok egy koronavírus járvánnyal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkeznek meg – tette hozzá. 

A munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül viszont, ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók bemenni dolgozni. Ebben az esetben pedig munkabér nem jár a dolgozóknak, táppénz viszont igen. 

 A járvány hatására a munkáltatók egyre gyakrabban halasztják el vagy minimalizálják a külföldi utazásokat és a tervezett személyes megbeszéléseket is. Sok helyen arra kérik a munkavállalókat: előzetesen jelentsék be külföldi útjaikat, akár céges, akár magánjellegű az utazás, különösen, ha járványveszély szempontjából veszélyes régióról van szó. Mindez adatvédelmi kérdéseket is felvet. Zsédely Márta, a PwC Legal ügyvédje szerint azonban a munkáltatók ezt jogszerűen kérhetik, mint ahogyan azt is, hogy a munkavállalók jelentsék be, ha családtagjaik vagy közvetlen környezetük esetében koronavírusos megbetegedést észleltek. A munkaidőn kívül tevékenységre, a dolgozó és hozzátartozóinak egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat ugyanakkor a munkáltatónak a GDPR követelményei szerint kell kezelnie, a járványveszély elmúltával pedig köteles törölni azokat.    

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ