Kiemelten ellenőrzi idén a NAV a katás szerződéseket. Nem véletlen az adóhatóság szigora; a katás vállalkozók egy munkaviszonyban foglalkoztatotthoz képest nagyságrendekkel kevesebb adót fizetnek, az elérhető adóelőnyük hatalmas. A Niveus Consulting Group összefoglalta, milyen kockázatokkal kell szembenézniük azoknak a cégeknek, amelyek katás vállalkozóval állnak szerződésben, és hogyan készüljenek az ellenőrzésekre. Az Adózóna összefoglalója.

 Munkaviszony vs. kata

A visszaélések csökkentése érdekében a kata szabályai között van egy szigorú vélelem, amely szerint ha egy cégnek egy katás vállalkozó egy évben több mint egymillió forint nettó összeget számlázott, akkor a vállalkozó munkaviszonyban állt a céggel. Ez a vélelem sajátságos jogi eszköz, amely azt a célt szolgálja, hogy a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén bizonyos következtetést le lehet vonni anélkül, hogy a következtetés valóságát bizonyítani kellene. A vélelem rendszerint „megdönthető”, de az ellenkezőjét annak kell bizonyítania, aki valamilyen tényt állít.

Tehát nem a NAV-nak kell bizonyítania, hogy valójában munkaviszonyról van szó, ha egy katás vállalkozó egy cégnek egy évben több mint egymillió forint nettó összeget számlázott, hanem a számlabefogadó cégnek azt, hogy nem az volt.

A színlelt munkaviszonyra vonatkozó vélelmezést a törvény szerint úgy lehet megdönteni, ha az előírt hét feltételből legalább kettőt teljesül. Részben a szerződés, illetve a valós események határozzák meg, hogy a feltételek teljesültek-e.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint kérdés, hogy van-e helye a vélelem megdöntésének akkor, ha nem teljesül a feltételek közül legalább kettő.

A törvény értelmében a munkaviszony vélelmét akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a törvényben felsorolt hét feltétel közül legalább kettő teljesül:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (hanem közreműködőt vett igénybe – vagy erre lehetősége volt a megbízás teljesítésében);
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50%-át nem olyan személytől szerezte, akitől az év során 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett;
  • az a személy, akitől a kisadózó 1 millió forintot meghaladó bevételt szerzett, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, akitől a naptári év során 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerzett;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg;
  • ha a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve maga a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, vagy főállású vállalkozásban.

A törvény szerint a vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy más módon a vélelem nem dönthető meg. Ugyanakkor az általános adózási alapelvek megkövetelik, hogy a jogviszonyokat a valós gazdasági tartalmuk szerint vizsgáljuk. Elképzelhető olyan eset, amikor a feltételek közül nem teljesül kettő, mégis teljesen nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk munkaviszonyról. Nem világos és nincs erre vonatkozóan semmilyen adóhatósági útmutató vagy bírósági döntés, hogy ilyenkor mi a helyzet? – tette hozzá.

Mire készüljenek az érintettek?

A NAV statisztikái szerint évente körülbelül 15 ezer katás vállalkozást ellenőriznek. Ez várhatóan emelkedni fog az idei bejelentések eredményeként. Azt is látni kell, bár erre a NAV nem adott ki semmilyen tájékoztatást, hogy az ellenőrzés sokkal hatékonyabb, ha nem az egyes vállalkozókat ellenőrzik, hanem azokat a cégeket, amelyek befogadták a katás vállalkozók számláit.

A Niveus Consulting Group szakértője szerint különösen azok a cégek kerülhetnek célkeresztbe, amelyek nagy számban jelentettek egymillió forint feletti összegben katás alvállalkozókat.

Ha a NAV az ellenőrzés során a katás szerződést átminősíti munkaviszonnyá, azzal senki sem jár jól, de leginkább a számlát befogadó cég izgulhat. A katás vállalkozó esetében a NAV úgy fogja tekinteni, hogy az általa (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bére volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15% szja-t és a 18,5 százalék munkavállalói járulékot. A katás vállalkozó büntetése mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50 ezer forint katán felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani.

A katás vállalkozóktól számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19 százalék összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50 százaléka, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200 százaléka is lehet.

Látható, hogy egy olyan cégnek, amely havi ötmillió forint összegben fogad be katás számlákat, annak havi szinten legalább 2, rosszabb esetben 5 millió forint befizetésével kell számolnia. Ez az összeg úgy jön ki, hogy körülbelül 1 millió forint a szocho és a szakképzési hozzájárulás, valamint az összes meg nem fizetett adó – körülbelül 2 millió forint – után fizetendő 50 vagy 200 százalékos bírság.

Vigyázz, felkészül, rajt…

Adóellenőrzésre leginkább úgy készülhetünk fel jól, ha tudjuk bizonyítani, hogy a jogviszony ténylegesen nem munkaviszony és a szerződések rendben vannak. Ha nincs szerződés, vagy az nem a valóságot tükrözi, akkor előfordulhat, hogy annak ellenére nem tudjuk bizonyítani legalább két ’megdöntési’ feltétel teljesülését, hogy azok valójában teljesülnek. Hiszen egy adóeljárásban a NAV is elsősorban az okirati bizonyítékokra támaszkodhat.

Érdemes azt is végiggondolni, hogy milyen iratokkal, bizonyítékokkal tudjuk az egyes körülmények teljesülését igazolni. Mivel a vélelem megdöntése a cég feladata, ezért ezeket az iratokat, bizonyítékokat célszerű a szerződéssel együtt rendszerezve őrizni, hogy azokat esetleges adóellenőrzéskor könnyen át lehessen adni a revizornak. Ez azért is fontos, mert az új eljárási szabályok miatt nagyon lerövidültek az ellenőrzések. Ez ugyan nagy könnyebbség a cégeknek, nem kell évekig húzódó adóellenőrzéstől tartani, de arra is sarkall, hogy rendszerezve, könnyen előkereshető módon őrizzük az iratokat.

Az iratok mellett kulcsszerepet játszhatnak az érintettek által tett nyilatkozatok, mivel ezek során mindenkit igazmondási kötelezettség terhel, éppen ezért ügyelni kell rá, hogy pontosan azt mondjuk, ami történt. Ezt enyhíti az, hogy az ellenőrzés alá vont cég vagy vállalkozó nem köteles nyilatkozatot tenni. Ha viszont mást ellenőriznek, például az üzleti partnerünket, akkor nem tagadhatjuk meg a vallomástételt, mindenképpen el kell mondani, amit az ügyről tudunk.

Forrás: adozona.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ