Mostantól csak a bírósági út marad, ha fellebbezne egy táppénzt, gyermekgondozási díjat vagy nyugdíjat érintő ügyben. Ez pedig évekig is elhúzódhat – írja a HVG.

 Mostantól csak a bírósági út marad, ha fellebbezne egy táppénzt, gyermekgondozási díjat vagy nyugdíjat érintő ügyben. Ez pedig évekig is elhúzódhat.

2020. március 1-jétől számos hatósági ügyben – beleértve a nyugdíj, és egészségbiztosítási hatósági ügyeket is – megszűnt a hatósági határozatok elleni fellebbezés, ezekre mostantól csak közigazgatási perben kerülhet sor. Az Adózónaad választ arra, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Március 1-jéig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntései ellen fellebbezésnek van helye. Ez megszűnt: mostantól nem lehet fellebbezést benyújtani táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleset üzemiségének elbírálása, baleseti táppénz és utazási költségtérítés-térítésének ügyében meghozott kormányhivatali döntéssel szemben. Ez esetben tehát csak közigazgatási perben (azaz bíróságon) lehet jogorvoslattal élni.

Miért probléma ennek az eltörlése?

A fellebbezési jog megszüntetésével szűkült az ügyfelek jogorvoslati joga. Azaz egy jogorvoslati lehetőség megszűnt, így már csak a bírósági „út” maradt, amely korábban második – azaz fellebbezés kimerítése utáni – jogorvoslati lehetőség volt. Ráadásul a közigazgatási per megindításához keresetlevelet kell benyújtani, amelynek szigorú tartalmi és formai követelményei vannak, szemben egy fellebbezéssel. Ha az ügyfél annak érdekében, hogy a szigorú formai és tartalmi előírásoknak megfelelő keresetlevelet tudjon benyújtani, ügyvéd, társadalombiztosítási szakértő, vagy mindkét fél segítségét igénybe veszi, akkor ez jelentős költség neki.

Az sem mindegy, hogy hol kerül sor a jogorvoslati eljárás lefolytatására, mivel 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Győri Törvényszék, Veszprémi Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Debreceni Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. Mivel csak nyolc törvényszék jogosult eljárni, így nagy a valószínűsége annak, hogy az illetékes törvényszék az ügyfél lakóhelyétől távol fekszik. Amennyiben tárgyalás megtartására kerül sor, és azon az ügyfél – adott esetben annak jogi képviselője – is részt vesz, akkor a távolságra tekintettel számolni kell az ehhez kapcsolódó további kiadással is.

További fontos szempont, hogy amíg a közigazgatási fellebbezésnél adott ügytípusok kerültek a másodfokon dolgozó, adott témakörben jártas szakemberekhez, addig a közigazgatási perben a specializáció nem érvényesül. 

Egy szempont pedig különösen fontos, és ez az idő. Míg a fellebbezés kapcsán általában viszonylag rövid idő alatt megszületett a döntés, addig egy közigazgatási per akár több évig is eltarthat. Társadalombiztosítási ügyekben ráadásul az ügyfelek többsége vagy idős, vagy beteg, vagy gyermekét gondozó szülő, aki a nyugdíjas éveire, a betegségének idejére, illetve a kisgyermekének gondozása kapcsán – azaz adott élethelyzetben, a társadalombiztosítási ellátásra rászorultan – tart igényt a jogszabályban foglalt ellátásának mielőbbi folyósítására. Így például előre nem látható, hogy mikor kerül sor a táppénzigénye kapcsán benyújtott keresetlevél elbírálására és így a táppénz folyósítására.

Forrás: HVG

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ