Néhány hónapon belül kötelező lesz az etikai bejelentő rendszer kialakítása minden ötvennél több főt foglalkoztató vállalkozás számára - hívták fel rá a figyelmet szakértők. A közérdekű bejelentők megóvása érdekében ugyanis az eddiginél is szigorúbb kereteket vezet be egy új, európai uniós irányelv, amit 2021. decemberéig a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni. A Pénzcentrum cikke.

Tavaly év végén hatályba lépett az úgynevezett "whistleblowing" uniós irányelv.

A szabályozás célja, hogy minden eddiginél nagyobb védelmet adjon azoknak a személyeknek, akik szervezetükön belül visszaélést tapasztalnak és arról bejelentést tesznek. A legfontosabb változás, hogy minden ötvennél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve - bizonyos létszámkönnyítési lehetőséggel - az állami szektor számára is kötelező lesz az etikai forródrót kialakítása, amely működhet személyesen, online, e-mailben, telefonon keresztül vagy panaszdoboz segítségével is - hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

Bár Magyarország egyike annak a tíz EU-tagállamnak, ahol már most átfogó szabályozás védi az alkalmazottakat, hazánkban mégis csak a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki bejelenti, ha visszaélést tapasztal. Az EY egy korábbi felmérése szerint a vállalatok közel 80 százalékánál ráadásul nincs semmilyen mód az ilyen jellegű észrevételek megosztására, az irányelv így új kötelezettségeket hoz a gazdasági szereplők többsége számára.

A visszaélések által okozott kár a társaságok éves árbevételének átlagosan 5 százaléka, így a hatékony megelőzés hozzájárul a cégek eredményességéhez. Egy bejelentési csatorna kialakítása ennek a legköltséghatékonyabb módja.

Egy jól működő etikai forródróttal a visszaélések elkerülhetőek vagy sokkal előbb napvilágra kerülnek, így lényegesen kisebb az okozott kár, mint a véletlenül vagy külső ellenőrzés által feltárt ügyek esetén

- tette hozzá Szügyi Dániel, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások üzletágának szakértője. A rendelet hatálya kiterjed többek között a közbeszerzésekkel, a környezetvédelemmel, a termékbiztonsággal, a személyes adatok védelmével, az információs rendszerek biztonságával, illetve a belső piaccal és társasági adóval kapcsolatos visszaélésekre is.

Forrás: Pénzcentrum