Jogalap és a megfigyeltek megfelelő tájékoztatása nélkül készítettek rejtett kép- és hangfelvételeket a BKK ellenőrei a BKV dolgozóiról – állapította meg az adatvédelmi hatóság.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) két évvel ezelőtt tett bejelentést a BKV egyik érdekvédelmi szervezete, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A VTDSZSZ elnöke, Gulyás Attila szerint a BKK – a BKV szolgáltatásainak megrendelője –, megfelelő tájékoztatás nélkül készített kép és- hangfelvételeket a BKV munkavállalóiról.

Több BKV-dolgozót ezek alapján büntettek meg. A NAIH nem siette el ugyan a 2018-as beadványról szóló határozat közzétételét, ám a VTDSZSZ-nek megérte várni, mert az „ítélet” alapjaiban cincálta szét és utasította el a BKK, illetve a BKV érveit.

Rajtakapni a sofőröket

A hatóság legerősebb megállapítása szerint a BKK jogalap nélkül végezte a kamerás adatgyűjtést a BKV dolgozói körében.

A BKK azzal védte magát, hogy a videófelvételekre a kötbérigényes esetek bizonyítása miatt volt szüksége. Így tudják igazolni, ha valamelyik sofőr elmulasztotta az utasokat a hangosbemondón keresztül tájékoztatni, vagy fülhallgatóval zenét hallgatott vezetés közben, netán túllépte a megengedett sebességhatárt.

A NAIH határozatában nem vitatta el a BKK-tól a jogot, hogy ellenőrzéseket végezzen a BKV-nál azzal kapcsolatban, hogy betartják-e az alkalmazottak a belső szabályokat vagy a törvényeket, de a hatóság szerint ezt az ellenőröknek személyesen és nem rejtett kamerás felvételekkel kell végezni. Egyébként azt, hogy készültek ilyen felvételek, azt az BKV az eljárás során maga is beismerte.

Jogalap nélkül

A NAIH azokban az esetben tekintett volna el az úgynevezett adatminimalizálási kényszer alkalmazásától, amelyek során a BKK igazolta volna, hogy a bizonyítást csak a kézikamerák használatával tudta megtenni. Ám ilyesmivel a BKK nem rukkolt elő.

A NAIH megvizsgálta a személyszállításról szólót törvényt és a fővárosi önkormányzat rendeletét, amely a BKK-t kötelezi a BKV szolgáltatásainak ellenőrzésére, s amely felhatalmazza a közlekedési központot nyílt, nagyon indokolt esetben akár rejtett eszközök bevetésére. De Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke szerint a BKK megfigyelési gyakorlata se az alkotmányossági sem a törvényi feltételeknek nem feleltek meg.

A NAIH a dolgozók tájékoztatását sem találta megfelelőnek. Bár nem vitatta, hogy a BKV tájékoztatta szabályzatáról munkavállalóit, beleértve azt is, hogy a BKK ellenőrei kézikamerával is megfigyelik majd őket, ám a hatóság szerint nem egyértelmű, hogy tényleg minden részletről tudtak-e a dolgozók. Mert állítólag szóban tájékoztatták őket, hogy lesz ilyen megfigyelés, ám ez nem elégséges, ráadásul nem is biztos, hogy a BKV dolgozói ebből a tájékoztatásból rögtön meg is értették, mi készül.

"50-es évek"

A NAIH a BKV-t és a BKK-t is elmarasztalta e tekintetben. A BKV kapta az enyhébb negatív minősítést ("nem nyújtott megfelelő tájékoztatást”), a BKK az erősebbet ("a nyilatkozatok alapján a Hatóság megállapítja, hogy a BKK semmilyen módon nem tájékoztatta az érintetteket az adatkezelésről és annak körülményeiről, megsértve ezzel az Infotörvény 20 § 2. bekezdését").

A NAIH felszólította a BKK-t és a BKV-t, szüntesse meg a munkavállalók jogait sértő gyakorlatot. Amennyiben a BKV és a BKK harminc napon belül nem vitatja a NAIH megállapításait, az elmarasztaló határozat március második felében hatályba lép, és azonnali intézkedésre kötelezi a két céget. Ha ezt követően a BKK és a BKV nem hajtja végre NAIH utasításait, a hatóság további intézkedéseket fog tenni.

A VTDSZSZ elnöke megkeresésünkre közölte, nem vitatja az ellenőrzés szükségességét, de annak módszereit igen: azt mondta, a BKK által követett gyakorlat az 1950-es évekre emlékezteti. „Szükségesnek tartom a két cég között megkötött szerződés módosítását az ellenőrzések módszerének megváltoztatása érdekében” – fogalmazott Gulyás Attila a Narancs.hu-nak.

Forrás: Magyar Narancs

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ