Egy szerettünk elvesztése komoly lelki terhet ró az emberre, ez alól a munkavállaló sem kivétel. A gyász nem a munkahelyre való, de emberi voltunkból fakadóan nem tudjuk azt munkába indulás előtt levetni és otthon hagyni. A munkajogi szabályok a gyászhoz kapcsolódóan csupán néhány apró kedvezményt adnak, amelyeket azonban érdemes kihasználni a gyógyulás elősegítésére. Az ado.hu cikke.

munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdésének f) pontja alapján

a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halála esetén két munkanapra.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nem köteles megjelenni munkahelyén és munkát végezni, éppúgy, mintha szabadságon lenne, ám szabadnapjait ez nem apasztja. Hozzátartozónak a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont].

Természetesen, amennyiben a munkavállaló élni szeretne a két munkanap munkavégzés alóli mentesülés lehetőségével, a hozzátartozó halálának tényéről tájékoztatnia kell a munkáltatót.

A munkáltató igényelheti, hogy a haláleset megtörténtét a munkavállaló igazolja, ennek legegyszerűbb módja a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása. A két munkanap igénybevételének időpontjáról a munkavállaló dönthet, az lehet két egymást követő nap, vagy akár két teljesen külön időpont is. Legtöbb esetben a két munkanap a halálesetet követően rövid időn belül, például a temetéshez, ügyintézéshez kapcsolódóan igénybevételre kerül. Mivel azonban felhasználására határidő nincsen megszabva, előfordulhat, hogy a munkavállaló jóval későbbi időpontban igényelné azt, ilyenkor annak igazolása után, hogy arra a halálesethez kapcsolódóan van szüksége, a munkavégzés alóli mentesülést biztosítani kell. Amennyiben a munkavállaló él a fenti kedvezménnyel, a két munkavégzés nélkül töltött munkanapra távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bekezdés b) pont], tehát az fizetett.

Ha viszont a két munkanap a halálesettel kapcsolatos ügyintézésre nem elegendő, akkor a munkavállaló kénytelen szabadságot igénybe venni a fennmaradó napokra, az általános szabályok szerint. Előfordulhat, hogy a lelki folyamatok, a gyász megélése hosszabb távollétet tesz szükségessé, az emiatt való keresőképtelenséget azonban orvosnak kell igazolnia.

Kivételes szabályok vonatkoznak a lehető legnagyobb tragédiához, a születéshez kapcsolódó halálesetekre: amennyiben a gyermek halva születik, vagy meghal, az apa akkor is jogosult a születéshez kapcsolódó pótszabadság igénybevételére. Ilyen esetben az apa az általa megjelölt időpontban, de legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadságra jogosult. [Mt. 118. § (4) bekezdés] Halva született gyermek esetén a pótszabadság igénybevételéhez a halottvizsgálati bizonyítvány, míg a gyermek születést követő halála esetén a születési anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges [a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. § (3) bekezdés].

Amennyiben a szülő szülési szabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon tartózkodik gyermeke halálakor, a szabadság megszűnik a gyermek halva születése esetén, továbbá az élve született gyermek halálát követő tizenötödik napon [Mt. 129. § (1) bekezdés a)-b) pont]. A szabadság időtartama összességében azonban el kell, hogy érje a hat hetet, amelyet a szülés időpontjától kell számítani [Mt. 129. § (2) bekezdés]. Ez alapján tehát a halva született gyermek esetén a szülési szabadságon tartózkodó anya jogosult további hat hét szülési szabadságra, míg a később elhunyt gyermek szülője tizenöt nap szülési vagy fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a gyermek halálát követően, azzal, hogy amennyiben a gyermek születése és a halálát követő tizenötödik nap között hat hét nem telt el, a szabadság időtartama hat hétre bővül. A gyermek halála után igénybevett szülési szabadságra csecsemőgondozási díj jár [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. § (3) bekezdés], míg amennyiben a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt hal meg, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem folyósítják tovább a gyermekgondozási díjat [Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés g) pont]. Amennyiben a gyermek halálakor a szülő gyermekgondozást segítő ellátást vett igénybe, annak folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni [a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1) bekezdés]. A halálesetet a szülő minden esetben köteles bejelenteni a folyósító szerv felé.

Forrás: ado.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ