Magyarországon 2020-ban három munkaszüneti nap is hétvégére esik, amelyek így "elvesznek", mint potenciális pihenőnapok. Ez azonban több más európai országban nincs így, ott ugyanis kompenzálják a hétvégére eső munkaszüneti napokat. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi irodájának szakértői összehasonlították a szabadnapok számát más európai országgal, amelyből kiderül, hogy ebből a szempontból a magyar munkavállalók helyzete nem a legrosszabb, de elég messze van az élvonaltól – írja a napi.hu.

 A fizetett munkaszüneti napok számának tekintetében Magyarország messze elmarad a világ "élvonalától" - Iránban és Kambodzsában 27 napnak örülhetnek éves szinten a munkavállalók -, és még európai viszonylatban is valamivel kevesebbet pihenhetünk, mint szomszédaink - mutatnak rá a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői.

Európában Szlovákia vezet 15 szabadnappal. Ezt Andorra, Málta, Spanyolország, Ciprus, Litvánia követi 14 munkaszüneti nappal, majd Ausztria, Románia, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia következik 13 fizetett ünnepnappal. 

Magyarországon - csakúgy mint Franciaországban, ahol azonban regionális munkaszüneti napok is vannak - mindössze 11 munkaszüneti nap van.

Németország egyedi eset, ahol csak egyetlen államilag szabályozott munkaszüneti nap van, a többi ünnepnapot az egyes tartományok szabályozzák: van, ahol csak 10 napot ünnepelnek az évben, de Bajorországban például 13-at, sőt Augsburg városában egy egyedi ünnepnek köszönhetően 14-et.

Ausztriában egyébként a 13 munkaszüneti napon túl még összesen 9 tartományi ünnepnap is van, a legtöbb, öt, Karintiában és Stájerországban, melyek közül némelyiken az iskolák és a hivatalok is zárva tartanak.

Európában a legkevesebb munkaszüneti napot Svájcban tartják számon, például Appenzell és Graubünden kantonokban csak 7 munkaszüneti nap van, míg Solothun kantonban 17, átlagban pedig körül belül 13.

Európában több olyan ország is van, ahol automatikusan nem jár fizetés a munkaszüneti napok után. Ilyen például Moldova, Svédország és az Egyesült Királyság, igaz, utóbbi kettőben számos munkáltató mégis kifizeti az évi 9, illetve 8 munkaszüneti napot.

Van, ahol ha elveszik, pótolják

Miközben a legtöbb országban - köztük Magyarországon, Csehországban és Ausztriában - elvesznek a hétvégére eső munkaszüneti napok, bizonyos helyeken nagylelkűen kompenzálják ezeket. Az Egyesült Királyságban például ha egy munkaszüneti nap hétvégére esik, adnak helyette egy másikat - általában a következő hétfőt. Montenegróban pedig, ahol minden nem vallási ünnep alapból két napos (a munka ünnepe például május 1-2.), a szombaton kezdődő két napos ünnepeket egy (hétfő), a vasárnap kezdődőket két (hétfő-kedd) pótnappal kompenzálják.

A keddre vagy csütörtökre eső munkaszüneti napok esetében viszont a Magyarországon természetesnek számító hosszú hétvége érdekében másutt a munkavállalóknak szabadságot kell kivenni, azaz a hosszú hétvégére nincs garancia.

A szabadsághoz ugyanis általában a munkáltató hozzájárulása szükséges, s azt munkaszervezési okokból gyakran csak egy-egy munkavállaló részére engedélyezi. A központilag elrendelt hétfői vagy pénteki pihenőnap, ha az ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, tehát hungarikumnak tekinthető.

Hol mennyi szabadnap jár?

A legtöbb közép-európai országban minimum 20 szabadnap (4 hét) jár a munkavállalóknak, ami egyébként az uniós minimum (28 nap, a hétvégéket is számolva). Bár olyan komplex rendszer, mint a magyar, mely szerint 25 éves kortól kezdve 2-3 évente plusz 1 szabadnap jár egészen a 45 éves kor és az öszesen 30 szabadnap eléréséig, kevés van. Számos másik régiós országban is a dolgozó életkorával növekszik a szabadnapok száma.

Szlovákiában 33 év felett legalább 5 hét jár, Szlovéniában az idősebb munkavállalók plusz 5 napot kapnak, Lengyelországban pedig 10 év munkaviszony után (ebbe részben a tanulmányokkal töltött évek is beleszámítanak) 26 napra nő a szabadnapok száma. Itthon bizonyos személyi és munkakörülmények esetén (például 16 év alatti gyermek, fogyatékosság, veszélyes munkakör) 2 és 7 nap közötti pótszabadság is jár. Magyarországhoz hasonlóan Romániában is vannak extra szabadnapok bizonyos élethelyzetek esetén (például házasság, születés, halál a családban), sőt keleti szomszédunknál még a véradást és a munkahelyváltást is extra szabadnappal támogatják.

Andorrában a legnagyvonalúbb a szabályozás

Európában a nem EU-tag Andorrában a legnagyvonalúbb a szabályozás, ott a legalább 1 éve dolgozóknak 31 szabadnap jár éves szinten minden munkahelyen. A törpeállamot globális szinten csak Kuvait előzi meg, ahol 35 szabadnapot adnak. Érdemes még megemlíteni Oroszországot, ahol bár csak 28 naptári nap a minimum szabadnapok száma - ebből azonban 14-et összefüggően kell kivenni, így a 2 hétvégét levonva csak 24 szabadnap marad -, bizonyos északi és távol-keleti területeken további 5-24 naptári nap jár a dolgozóknak.

Mivel a hétvégére eső munkaszüneti napokat általában a következő munkanap kiadásával kompenzáljak, bizonyos észak-oroszországi területeken az évi 56 napot is elérheti a hétvégéken felül automatikusan járó munkamentes napok száma.

Andorrát az Egyesült Királyság követi 28 nappal, bár bizonyos munkahelyeken ebbe a 8 alapból fizetetlen munkaszüneti nap is beleszámít. A szigetországban elterjedt gyakorlat az is, hogy a munkáltatók ezen felül a szabadnapok eladását és megvásárlását is engedélyezik, évi maximum 5 nap vonatkozásában.

Máltán (26 nap), Ausztriában, Dániában, Finnországban, Franciaországban és Svédországban (25 nap), valamint Spanyolországban és Portugáliában (22 nap) is az alapszabadnapok száma az uniós minimumnál magasabbak.

Még a cégek is rátehetnek

Egyedi szabályok és szokások számos országban tovább növelik a munkamentes napok számát, Németországban például a 20 szabadnapot a legtöbb munkáltató további 10 nappal egészíti ki. Finnországban számos cég összesen 30-38 nap szabadsággal jutalmazza a cégnél sokáig kitartó dolgozókat, Ausztriában pedig a legalább 25 éve egy helyen dolgozók 30 szabadnapot kapnak. Franciaországban a heti 35 óránál többet dolgozók az alapból járó 25-ön felül további 22 napot kapnak, ráadásul azok, akik nyáron kívül veszik ki a szabadságukat, további 1-2 ajándék szabadnapot kapnak. Ezeknek a kedvezményeknek köszönhetően néhány állami cégnél és nagyvállalatnál így a szabadnapok száma összesen elérheti a 47-et is.

Különleges még az olasz szabályozás, ahol a 20 napon felül a munkavállalók legfeljebb 104 szabadon felhasználható órát kapnak. Ezeket az órákat teljes szabadnapokként is kivehetik vagy néhány órát kihasználva ügyet intézhetnek munkanapokon, bizonyos cégeknél pedig a pénteki munkaidőt rövidítik vele. Szintén egyedinek számít európai szinten, hogy Olaszországban gyakran 15 napnyi fizetett szabadság jár a munkavállalónak, amikor megházasodnak.

A szabadnapok hungarikumjai

Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere szerint összességében elmondható, hogy

európai viszonylatban a munkaszüneti napok száma és az alapszabadság mértéke Magyarországon nem túl magas.

Ugyanakkor a pótszabadságok és különösen a gyermekvállalást támogató intézmények - a 24 hét szülési szabadság, amelyre a bér 70 százaléka jár, illetve a gyemek 3. életévéig igénybe vehető fizetési nélküli szabadság, amelyre legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azaz 2020-ban bruttó 225 400 forint igényelhető) rendkívül munkavállalóbarát intézmények.

Szintén különleges a keddre vagy csütörtökre eső munkaszüneti nap esetén egységesen elrendelt pihenőnapok rendszere. Ráadásul egyre gyakoribb, hogy ilyen esetben a munkáltatók a hosszú hétvégéért cserébe ledolgozandó munkanapot elengedik, vagy legalábbis rövidített munkanapként kezelik - tette hozzá az ügyvéd.

A magyarok több szabadnapot szeretnének

Tavaly a Profession.hu készített egy reprezentatív felmérést, amelyből az derült ki, hogy a felmérésben résztvevők csaknem fele (48 százalék) kevésnek tartja a kivehető napjai számát. Ehhez képest feltűnő, hogy a munkavállalók csaknem negyede (23 százalék) nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben. A válaszadók negyede (24 százalék) teljes mértékben, mintegy fele (53 százalék) döntően meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát, viszont van mintegy négy százalék, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.

És sajnos vannak olyanok is, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. A Profession.hu szerint a megkérdezettek 41 százaléka azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen.

Forrás: napi.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ